A dolgozat azt vizsgálja, hogy a gyülekezeti tagok istenképét milyen mértékben befolyásolja a lelkipásztornak az istenképe. A lelkész vallási közegben reflektorfényben van, sokan példaképnek tekintik őt a hitükben és az Istennel való kapcsolatukban. Épp ezért fokozott felelőssége van abban, hogy az Istenről alkotott képe valóban a valóságot tükrözze. Annak érdekében, hogy az eredmény kimutatható legyen, elsősorban az istenképeket vizsgálom, azt, hogy a torz istenképeket mi válthatja ki, ezek milyen hatással lehetnek az emberre és környezetére, illetve hogyan lehet eljutni az Istenről alkotott helyes képhez. Ezt követően a lelkipásztor és a gyülekezet viszonya és kölcsönhatása kerül elemzésre. Ezen információk összesítéséből a kutatási rész kidolgozása következik, a saját fejlesztésű, összehasonlító kérdőív mentén. A kutatási terület a Szilágysomlyói Református Egyházmegye öt egyházközsége (a krasznai, szilágyborzási, varsolci, szilágysomlyói és lecsméri gyülekezet). A vizsgálat főként arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen mértékű az egyezés a lelkipásztor és a gyülekezeti tagok által megadott válaszok között, és ezeket mi befolyásolhatja. Az eredmény egyértelműen kimutatja, hogy a lelkipásztor szolgálati ideje a gyülekezetben és a hívek gyülekezeti alkalmakon való részvételének gyakorisága jelentősen növeli az istenképek közötti hasonlóságot.