A dolgozat az okkultizmus és az exorcizmus jelenségét vizsgálja mint a protestáns lelkigondozás egyik aktuális kihívását. A kutatás interdiszciplináris megközelítést alkalmaz, ötvözve a teológiai, történeti, antropológiai, pszichológiai és pasztorálpszichológiai szempontokat. Bemutatja az exorcizmus történeti fejlődését, valamint a katolikus és protestáns gyakorlat közötti hasonlóságokat és különbségeket. Külön figyelmet fordít a démonológia protestáns értelmezésére, a megszállottságnak tulajdonított jelenségek egészségügyi és pszichológiai hátterére, valamint az okkult érdeklődés mögött meghúzódó spirituális szükségletekre. A dolgozat amellett érvel, hogy a lelkigondozás feladata nem a démoni jelenségek szenzációs kezelése, hanem a bibliai és teológiailag megalapozott segítségnyújtás. Következtetése szerint a protestáns lelkigondozásnak integratív szemlélettel kell reagálnia az okkultizmushoz kapcsolódó kérdésekre, miközben Krisztus szabadító művét állítja a középpontba.