Repozitórium index

Az ökológiával kapcsolatos különböző irányzatok széles körben ismertek és képezik a mai tudományok rendkívül kutatott területét. A múlt század második felétől felélénkült érdeklődés az emberi cselekvés környezetromboló hatásai iránt, és elkezdődött egyfajta tudományos kommunikáció bizonyos tudományok között annak érdekében, hogy a folyamatot mérsékeljék. A megváltozott körülmények új vallás megszületését is eredményezte. Az ökológiai válság látható jeleit szemlélve jogosan merülhet fel az emberben a kérdés, hogy az egyén milyen módon képes cselekedni, hogy cselekedetei a helyes ügyet szolgálják, ami a jövő nemzedékeire tekintettel, képes egy élhető bolygót örökül hagyni az utókor számára.

A dolgozat három nagy fejezetből áll. Középpontjában a Román Kommunista Párt és az általa hozott döntések, illetve az akkor működő Református Egyházkerület Igazgatótanácsának határozatai állnak. Az első fejezetekben a kommunizmus hatalomra jutása és az általuk folytatott bel- és külpolitikát mutatom be. A második nagy fejezet a Romániában élő magyar kisebbségeket vizsgálja. Itt kerül előtérbe az egyházakkal kapcsolatos politika is. Az utolsó fejezet az 1972-es igazgatótanácsi jegyzőkönyvet rendszerezi, amely jobb rálátást biztosít arra, hogy milyen dolgok foglalkoztatták akkoriban a magyar református egyházat. A dolgozathoz csatolom az 1972-es jegyzőkönyv digitalizált változatát is.

Kutatói munkánk során arra vagyunk kíváncsiak, hogyan tanít Erasmus a sákramentumokról. Nagyon érdekes és egyben furcsa módon feltűnő is az, hogy Erasmus, aki mindvégig tudatosan megmaradt a Római-Katolikus Egyház tagjává, műveiben a pápai tekintély alatt működő egyháztól sok mindent eltérően gondol és másképpen tanít. Ami a sákramentumokat illeti, valahányszor Erasmust olvastuk, mindig az tűnt fel, hogy a keresztség és az úrvacsora két szentsége a többihez képest mintha fontosabb szerepet kapna műveiben és levelezéseiben. Dolgozatunk célja, közelebbről megismerni azokat a hatásokat, eszményeket és teológiai gondolatokat, amelyek alapján Erasmus a ceremoniális egyházi szolgálatokról gondolkodik, közelebbről azt, ahogyan a sákramentumokról beszél. Erasmust, mint teológust kutatjuk, és főként a sákramentumokról alkotott tanítását vázoljuk föl.

A digitális technológia hatásai ellenére fiataljaink vágynak arra, hogy közösségekhez tartozhassnak. Ezt igazolja a virtuális közösségek iránti igény, illetve a tény hogy folyamatosan kapcsolatban vannak egymással, azaz nem tudnak anélkül élni, hogy ne osztanák meg újra és újra életük történéseit másokkal, és ne részesednének ők is mások élettörténeteiből. Ennek okán úgy gondolom, hogy a közösségformálás során az önmagunkról és a minket körülvevő világról való tanulás, legfontosabb, változatlanul örök eleméhez kell nyúlnunk, a beszélgetéshez, a kérdések mentén folytatott dialógushoz. Beszélgető terekre van szükség, ahol meghallgatják a fiatalok egymás és saját gondolataikat, ahol fontosak lehetnek, ahol kérdezhetnek és útmutatást kaphatnak a Élethez. Olyan fiataljaink számára biztonságot nyújtó közösségekre van szükség, ahol őszintén és nyíltan beszélhetnek az őket foglalkoztató nagy kérdésekről.