Repozitórium index

„Balázs Ferenc olyan ember volt, akit nehezen lehet elfelejteni. Aki találkozott vele, vagy melléje állott, vagy szembefordult vele. Közömbösen félreállni útjából, vagy tudomást nem venni róla nem lehetett.” - jellemzi barátját Lőrinczi László. Mi sem bizonyítja jobban ezt az állítást, mint azoknak a tanulmányoknak a halmaza és sokszínűsége, amelyeket Balázs Ferencről életében, és főleg halála után lelkészek, irodalmárok, újságírók, néprajzkutatók hada megírt. Ma már szinte számát veszítettük azoknak az írásoknak, amelyeket személye ihletett, mégis sokatmondó az a tény, hogy a Balázs Ferenc szellemét megidézők sora napjainkban is bővül.

Dolgozatom célja, hogy felderítsem, milyen hatással volt Gönczy élete és munkássága a református egyházra nézve, valamint bemutatni azt, hogy miért volt meghatározó az ő tudományos munkássága a teológiai oktatást tekintve.

Jób testamentuma sajátos darabnak számít a testamentum-műfajt képviselő, szép számmal fennmaradt iratok között. Úgy tekinthetünk erre a pszeudoepigráf iratra, mint egy kommentárra a bibliai Jób könyvéhez. Pontosítva: Jób testamentuma, olyan midrás a LXX-ban fennmaradt, és a Maszoréta Szöveghez képest rövidebb Jób könyvéhez, amely haggadikus legendákat és himnuszokat foglal magába. A kérdések, amelyekre a szakdolgozatom alatt a válaszokat keresem a következők: 1. Honnan, melyik régióból, melyik csoporttól, származik ez a pszeudoepigráf irat és a benne rejlő erkölcsi tanítás, a kitartás motívuma? 2. Milyen hasonlóságokat mutat Jób testamentumának fő erkölcsi tanítása az Újszövetség tanításával?

Jelen dolgozatomban Kálvin János és Viktor Emil Frankl antropológiáját vizsgáltam, illetve hasonlítottam össze. A célom az volt, hogy két fő kérdésre választ adjak. Elsőként, hogy Kálvin János, illetve Viktor Emil Frankl antropológiai nézetei kizárják-e egymást? Másodikként, ha nem zárják ki egymást, akkor nézeteik lehetnek-e egymás kiegészítői? A választ keresve négy témát mutattam be Kálvin János és Viktor Emil Frankl antropológiájából. Dolgozatom mindegyik fejezetében először Kálvin János, majd pedig Viktor E. Frankl vélekedését ismertettem és analizáltam a vizsgált témával kapcsolatosan. Mindkettejük gondolatainak bemutatása után fejezetenként szintetizáltam vélekedésüket. Minden fejezetben egy-egy antropológiai témát helyeztem nagyító alá. A fejezetenként megvizsgált témákra nézve Viktor E. Frankl egzisztenciaanalízisének kiemelkedő pillérjeit tekintettem vezérfonalnak. Az egzisztenciaanalízis és a logoterápia alapja az embernek a sorssal szembeni szabadsága.