Repozitórium index

A Magyarláposi Református Egyházközség presbitériumi jegyzőkönyveinek tanulmányozása, átírása során betekintést szerettem volna nyerni az előző korok egyházi életébe, a gyülekezeti munka akkori nehézségeibe, a külső és belső ellentétekbe, illetve egyházam többi felekezettel és nemzetiséggel való kapcsolatába is.

Dolgozatom célja az, hogy bemutassam a rotációs modellnek a kialakulását és elméletét, valamint annak használhatóságát és hasznosíthatóságát egyházközségi, vallásoktatási munkásságunkban. Ugyanakkor a gyakorlati alkalmazáshoz kívánok néhány konkrét példát, bibliai történetet bemutatni a modell segítségével.

In dieser Arbeit werde ich mit Dtn 32,1–43 bzw. mit der Perikope 32,1–10 beschäftigen, die den Namen „Moselied“ trägt. Die alttestamentliche Tradition hält dieses Kapitel für eine der letzten Reden des Mose, ein Testament des großen Volksführers.

Szakdolgozatom témája az ifjúsági bibliaóra hatékonysága, azaz a bibliai üzenet hatékony átadása a fiataloknak, konkrétan a 14-19 éves korosztálynak. Célom az, hogy közelebbről megvizsgáljam ezt a korosztályt a fejlődéslélektan segítségével, és bemutassam azokat a pedagógiai módszereket, illetve lelkipásztori szerepeket, amelyeket hasznos figyelembe venni a bibliaóra megtervezésében és vezetésében. Elsősorban a módszerre és a lelkipásztor személyes szerepére vagyok kíváncsi. A dolgozatban nem tárgyalom a fiatalokkal való foglalkozás szélesebb témakörét, hanem törekedtem leszűkíteni azt konkrétan csak az ifjúsági bibliaórára, mivel a szélesebb kutatás egy újabb dolgozat kereteit kívánná meg.

A játék megítélése változott a különböző korokban és társadalmakban, de természetesen egyformán függött a gyermekről kialakított képtől, és a kor világszemléletétől. De áttekintve a játék kialakulását, fejlődését, azt látjuk, hogy „a játék fejlődése során fokozatosan átalakult, de eredeti funkcióját is megőrizte. A munkára, az életre való felkészítés mai napig fellelhető a gyermekek játékaiban.

Vásárhelyi János személyének és munkásságának kutatása, úgymond még gyerekcipőben jár. Az említett témával senki sem foglalkozott behatóbban. Így e munka megalapozója lehet a Vásárhelyi-kutatásnak. A dolgozat, a hajdan élt püspök (1888-1960) származására és ifjúkorára fokuszál, a teológiai éveivel bezárólag (1910). Így életének következő területeit mutatja be: származása, kollégiumi évei és teológiai tanulmányai. Mindezt a következő munkamódszer alkalmazásával tárja az olvasó elé: első lépésként kortörténeti áttekintést ad, majd pedig a “tőle olvass” elve alapján, Vásárhelyi János önéletrajzírását követve mutatja be az eseményeket, úgy hogy közben más beszámolókkal is összeveti az abban leírtakat.

Dolgozatom fő témája a bűn és a hozzá kapcsolható teológiai fogalmak (az ember bűneset előtti állapota, eredendő bűn, bűnbánat és bűnbocsánat) vizsgálata a 16-17. századi protestáns hitvallási iratokban. Kutatásomban fogalmakra bontva vizsgáltam meg, hogy egyes hitvallások hogyan vélekednek és mindezek végén végeztem egy szintézist. Megállapítottam, hogy azok a hitvallások, amelyek Kálvin János személyének vonzáskörében íródtak, mint például a La Rochellei Hitvallás vagy a Belga Hitvallás, magukon hordozzák a Kálvini gondolkodást. A szigetországi hitvallásoknál ez nem figyelhető meg. Továbbá a hitvallások nagyon egységesen vélekednek mindegyik fogalommal kapcsolatban, azt is lehet mondani, hogy egymást egészítik ki, lényegi eltérések nincsenek. A 16-17. századi hitvallások egy egységes képet tárnak az olvasó elé a bűn fogalmával kapcsolatba. Végül pedig egy összehasonlítást végeztem, hogy pár száz év elteltével mennyit változtak a 16.