Repozitórium index

Rácsnézet | Táblanézet

A fenti keresősávban bármire rákereshet, beleértve a  dokumentumok teljes szövegét. Használja a " " jeleket kifejezések keresésére. A keresési eredmények szűkítéséhez használja a finomító szűrőket. A nem nyilvános dokumentumok (például szakdolgozatok) csak egy részletet fognak megjeleníteni a keresési eredményekből.

Displaying 1 - 5 of 5 results.
PublikációAmbrus Mózes20221153Pages: 329--351

A II. bécsi döntés kedvező fordulatot hozott az Észak-Erdélyben élő magyarság számára, ami megmutatkozott a tudományos életben is. Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy a teológiai tanárok munkásságára milyen hatással volt az anyaországhoz való visszatérés. A Református Szemle az erdélyi reformátusság egyik legjelentősebb sajtóorgánuma volt, így tanulmányunkban az ott megjelent írásokat tesszük vizsgálat tárgyává. A Református Szemle folyóiratban azokat a cikkeket vizsgáltuk, amelyek vezércikként vagy tanulmányként jelentek meg. Az 1940-es év írásait részletesebben vizsgáljuk. Ebben az évben négy tanárnak (Tavaszy, Gönczy, Imre, Nagy) jelentek meg írásaik a Református Szemlében, így az ő írásaikat elemezzük, hogy megtudjuk: változott-e írásaik stílusa, mondandója, témája a II. bécsi döntést követően.

PublikációJuhász Tamás1995Pages: 277--294

PublikációKozma Zsolt1996Pages: 431

Az Egyetemi Fokú Protestáns Teológiai Intézet református kara 1995-ben ünnepelte a Teológia kolozsvári fennállásának 100. évfordulóját, nem feledkezve meg arról, hogy szellemi, lelki és jogutódja az 1622-ben Bethlen Gábor alapította református akadémiának. A Teológia református tanárai ezzel a kötettel az előtt a három tanári nemzedék előtt tisztelegnek, amely 1895-1948 között a szent tudományokkal vértezte fel a lelkipásztori szolgálatra készülő ifjakat. Az olvasó itt Erdély 20. századi református teológiatörténetét emberi sorsokra felaprózva, azokon belül feldarabolt életekben érzékeli; úgy néz ki, hogy a külső politikai változások és a szellemi áramlások is felosztják ezt a több mint 50 éves időszakot; a 16 tanár különböző lelki ajándékok és más-más mértékű talentumok birtokosa volt.

PublikációOláh Róbert20191125Pages: 567--580

Az elmúlt évtizedekben megnőtt az érdeklődés a kora újkori református identitás alkotóelemei iránt. Kevesebb figyelem fordult az „önelnevezés” irányába. Meghatározó volt ifjabb Révész Imre (1889–1967) 1934-ben megjelent tanulmánya, amely bemutatta, hogy idővel miként lett az egyháztörténeti hagyományokon alapuló eretnekbélyegből karakteres nemzeti vonással rendelkező értékjelző. A szerző a református egyházak között kivételként határozta meg a magyarországi gyakorlatot, ahol a felekezet (nem hivatalosan) önmagára is alkalmazta a Kálvin nevéből képzett, eredetileg negatív jelzőt. Korábban teológusaink kifejezetten tiltakoztak ellene, és helyette a „keresztyén”, a „helvét hitvallású”, az „evangelicus” és az „ortodoxa reformata” elnevezéseket használták. Ezúttal a „kálvinista” jelzőt tesszük a vizsgálat tárgyává a 17. századi református teológiai szövegekben.

PublikációVégh László2005313Pages: 124--147

Ma a nagyszerű értelmi képességű ember kiváló adottságait elsősorban arra használja fel, hogy a pillanatnak élve minél többet csikarjon ki magának másokból és a természetből. Így biztos pusztulás vár rá. Az erőforrásokat eltékozolja és emiatt a fogyasztásra épülő világrend megsemmisül. A kifosztott, tönkretett természetes környezetben az emberiség puszta léte is kérdésessé válhat. Hogy az értelem eltévelyedésének jellegét és a hit megújító erejét jobban megérthessük, át kell tekintsük az emberi tudatról, gondolkodásról való ismereteinket. Így jobban láthatjuk majd az ember indítékait, törekvéseit, lehetőségeit és azt, hogy mennyire alapvető az ember számára a hit és a vallásosság.