Repozitórium index

In this dissertation I would like to present an extract from Philipp Melanchthon's work Catechesis puerilis. I translated part of the work from Latin into Hungarian. The work, Catechesis puerilis, is quite distinct from Martin Luther's well-known Small Catechism. However, their objective is the same: to teach the knowledge of the Christian faith. Philipp Melanchthon begins the catechesis with a grammar lesson for school-age children. I have divided my dissertation into five major units. The first part is about the life of Philipp Melanchthon. I will briefly talk about his childhood, his school years, and then about his personality, his family and his family life. I am interested in what Melanchthon was like as a child, who were the people who helped him, who took him in, so to speak. In the second part I talk about Melanchthon as a teacher. I was curious to know what Melanchthon was like as a teacher.

Mesteri dolgozatunk témája a Marosi Református Egyházmegye 1817-es év első félévében feljegyzett vizitációs jegyzőkönyvének feldolgozása. Dolgozatunkban különös figyelmet fordítunk arra, hogy a jegyzőkönyv feldolgozása mellett, ismertessük az akkori kort, a marosi egyházmegyét, az akkori kor vizitációit, szabályozásait. Ezen pontok bemutatását követően rátérünk a jegyzőkönyv bemutatására. Dolgozatunk öt fejezetből áll, melynek első három fejezetében betekintést nyerhetünk a Marosi Egyházmegye kialakulásába. Az utolsó fejezetek szorosan kapcsolódnak egymáshoz. A negyedik fejezetben olvashatjuk a marosi református egyházmegye vizitációs jegyzőkönyvének feldolgozását, valamint az utolsó fejezetünk tartalmazza az átírt jegyzőkönyvet.

Dolgozatom fő célkitűzése az 1805 és 1806-os Erdélyi Református Egyházkerület generális zsinati jegyzőkönyveinek a feldolgozása volt. A jegyzőkönyvek feldolgozásában elengedhetetlen az érintett kor bemutatása. Ebből kifolyólag célom az volt, hogy lehetőleg egy minél tágabb képet nyújthassak a tizennyolcadik és tizenkilencedik századforduló világáról. A dolgozat első felében az erdélyi társadalom életéről írok. Ennél a résznél főként a népességet befolyásoló hatásokra térek ki és alaposabban megvizsgálom a kor gazdaságát, kultúráját, politikáját. Ezután térek át a témámhoz egyre közelebb álló korszakra, amely konkrétabban érinti a zsinati jegyzőkönyvekben olvasottakat, azaz II. József által kiadott türelmi rendeletre, valamint annak hatására az erdélyi és magyarországi egyházra. Az országgyűlések vizsgálata, bár röviden, de fontos része a dolgozatomnak, mivel többször szó esik róluk a zsinati napirendi pontok keretein belül.