Erdei Árpád Előd

Szerzői tartalom

Rácsnézet | Táblanézet

2020

Dolgozatom fő célkitűzése az 1805 és 1806-os Erdélyi Református Egyházkerület generális zsinati jegyzőkönyveinek a feldolgozása volt. A jegyzőkönyvek feldolgozásában elengedhetetlen az érintett kor bemutatása. Ebből kifolyólag célom az volt, hogy lehetőleg egy minél tágabb képet nyújthassak a tizennyolcadik és tizenkilencedik századforduló világáról. A dolgozat első felében az erdélyi társadalom életéről írok. Ennél a résznél főként a népességet befolyásoló hatásokra térek ki és alaposabban megvizsgálom a kor gazdaságát, kultúráját, politikáját. Ezután térek át a témámhoz egyre közelebb álló korszakra, amely konkrétabban érinti a zsinati jegyzőkönyvekben olvasottakat, azaz II. József által kiadott türelmi rendeletre, valamint annak hatására az erdélyi és magyarországi egyházra. Az országgyűlések vizsgálata, bár röviden, de fontos része a dolgozatomnak, mivel többször szó esik róluk a zsinati napirendi pontok keretein belül. Végül az Abats János püspök féle konfirmációra térek ki részletesebben, amely szintén az 1806-os zsinat egyik legfontosabb témája. Végül a jegyzőkönyvek feldolgozásban kiemelek pár érdekesebb és fontosabb pontot, valamint igyekeztem az olvasó számára egy jó, általános képet nyújtani, hogy miként is folyt le egy ilyen zsinat. Amint megfigyelhető dolgozatom nem csak egy bizonyos réteget vizsgál, illetve nem csak gyülekezetre korlátozódik, hanem igyekszem minél tágasabb kört befogni, így jobban megérthető az aktuális kor szelleme, gondolkodása.

SzakdolgozatMA Szakdolgozat2020Supervisor: Kolumbán Vilmos József

2018

A dolgozatom címe és egyben témája is Szűz Mária mennybevitelének dogmatörténeti elemzése. Ez a dogma, amelyet igen későn mondott ki a római katolikus egyház, kezdetben csak a nép körében élt, csodálatos legendák és mesék formájában. Később a negyedik század körül született meg a „Transitus Mariae” című apokrif irat Mária haláláról és testi-lelki mennybeviteléről. A legenda szerint ezt a művet Arimáthiai József írta. Később valószínűleg ebből inspirálódva egy bizonyos Meliton nevezetű szárdeszi püspök írja meg ennek az iratnak a „B” verzióját, mely ugyan hasonlít az elsőre, de részletesebben meséli el a történetet. A hetedik században már liturgikus könyvekben is megjelennek erre az eseményre utaló részek. A tizenkettedik században ez a hagyomány átterjedt nyugatra is. István király már a Szűzanya oltalmába ajánlja országát. Végül a Mária jelenések gyakorisága miatt és a hívek kérésének engedve, 1950 november elsején XII. Piusz pápa ex-cathedra kihirdeti Szűz Mária mennybevitelét, mint dogma a „ Munificentissimus Deus” nevezetű Apostoli alkotmányában.

SzakdolgozatBA Szakdolgozat2018Supervisor: Pásztori-Kupán István