Repozitórium index

The aim of this thesis is to examine the extent to which the elusive postmodern zeitgeist influences ordinary people's faith in God, their relationship to the church, and the congregational demands of the Christian church. It also seeks to answer how far the teachings of Dietrich Bonhoeffer, the influential theologian who was martyred during World War II, can respond to these congregational needs. The topicality of the paper lies in its aim to provide a systematic theological framework for Reformed congregational pastors and members, with the aim of providing them with a theoretical basis for confronting postmodern problems. One such problem may be the scepticism and relativism that is characteristic of postmodernism and that is present in the life of the average church member today. A further challenge for the church may be the change in postmodern language and the isolation of individuals from one another.

E dolgozat során kizárólag azokkal a bibliai versekkel foglalkozunk, ahol a kerub kifejezés megjelenik. A kerub-ábrázolások rengetegében megpróbálok egy rendszerező tárgyalást nyújtani a Biblia olvasója számára.

Legjobb tudásom szerint, a jeruzsálemi püspök munkái magyar nyelven csak egy forrásból érhetők el, életéről és tevékenységéről úgyszintén szűkös források adnak, nem kimerítő beszámolót. Dolgozatom célja az előbbi hiányosságot némileg pótolni, Jeruzsálemi Kürillosz Müsztagógikai prédikációinak, a keresztelés után elmondott öt prédikációjának magyar nyelvre lefordításával. Szándékomban áll ezekről a homíliákról egy minél színvonalasabb fordítást készíteni, mely kiindulási alapként szolgálhasson további fordítások elvégzéséhez, vagy Jeruzsálemi Kürillosz személyének és munkájának mélyrehatóbb tanulmányozásához. A munka folyamán nem kevésbé jelentős eredmény a másodikként említett hiányosság pótlása, Kürillosz életének, történelmi helyzetének felvázolása, a teljességre való törekvés igénye nélkül. Ez azonban másodlagos törekvés, körvonalazni azokat tényezőket, melyek a dolgozat fő részét, a lefordított szöveget beágyazzák szerzőjüknek teológiai rendszerébe.

Szakdolgozatom témájaként az 1798-1799. nagyenyedi vizitációs jegyzőkönyvet dolgoztam fel, amely során megismerhettem az egyházmegye életét, mind erősségeit, mind gyengeségeit. Kutatásom során, olyan kérdésekre kerestem a választ, hogy milyen akadályokkal küzdöttek a többségében még most is élő és virágzó egyházközségek, több mint kétszáz évvel ezelőtt. Minden egyházmegye vizitációs jegyzőkönyve egyedi, hiszen egyedi helyzetekről beszélünk. Az általam feldolgozott jegyzőkönyvben a legnagyobb gondot az adott egyházmegyékben a lelkészek és a tanítók bérének a beszolgáltatása jelentette. Azzal is szembesülnöm kellet, hogy a szülők, sok esetben hanyagságból, de volt olyan szegény család, akik anyagi helyzetükből fakadóan, nem adták gyermeküket iskolába taníttatásra. Több esetben a templom és a parókia állapota is kifogásolható volt. Nagy gondot okozott a gyülekezeti tagok körében a paráznaság. Viszonylag sok botránkoztató eset volt az általam vizsgált jegyzőkönyvben.