Repozitórium index

Dolgozatom témája a teológusi identitás kialakulásának és váltázásnak vizsgálata a megszerzett ismeret, a hit és a szolgálatról alkotott szubjektív kép tükrében. Kutatásom kiindulópontja szerint a teológusi identitásnak, mint minden szakmai identitásnak, létezik emberileg vizsgálható módszere. Dolgozatomban kitekintettem mindazokra a gyermekkortól húzódó tényezőkre, amelyek közrejátszhattak abban, hogy valaki teológiát tanuljon, valamint a tanulás elméletén keresztül arra is kerestem a választ, hogyan és mennyiben építi be az egyén a megszerzett tudást. A vizsgált szakirodalom alapján kapott eredmények azt mutatják, hogy a teológiára készülő egyén motivációját szükséges bibliai, teológiai és pszichológiai kritika alá vetni. Továbbá a teológiai évek alatt ért sokféle impulzus közül kiemelkedik az egyén hitmegéléséhez közel álló csoport hatása, a személyes krízisek feldolgozásának sikeressége vagy kudarca, és a megszerzett tudás elfogadása vagy elutasítása hitbeli szempontok miatt.

A bioetika viszonylag új tudományterületnek számít, amely előtt sok különböző fejlődési pálya lehetősége áll nyitva. Dolgozatom az emberi méltóság aspektusait vizsgáltam meg. Célom volt, hogy az emberi méltóság fogalmával kapcsolatos legfontosabb kérdéseket áttekintsem, azokat szentírási és egyházi alapon megvizsgáljam. Tárgyalom a klónozás eredetét, célját és mai helyzetét. A klónozás bioetikai megközelítése után röviden elemeztem a főemlősök klónozását. Szembeállítom egymással a génsebészet pozitív hatásait, a klónozás melletti és elleni érveket. Fontos megemlíteni, hogy a reprodukciós klónozás tiltott az egyházi álláspont szerint is, viszont a terápiás klónozás, melynek célja az orvostudomány fejlődése, megengedett. Az ötödik rész az egyházak álláspontját ismerteti.

Dolgozatunk Káin és Ábel értelmezéstörténetét dolgozza fel, a kezdetektől napjainkig, és mellette két dramaturgiai recepcióval egészül ki. Célkitűzésünk az volt, hogy megállapítsuk a nagy paradigmákat és az általuk született értelmezési variánsokat a történet főbb motívumairól. Emellett arra voltunk kíváncsiak, hogy a teológiai vonal mellett milyen értelmezések születtek a drámai feldolgozásokban, s ezáltal kimutatni a kölcsönhatási viszonyokat teológia és szépirodalom között. Dolgozatunk vizsgálata hozzájárul a teológia mai nagy kérdésköréhez: a testvérháború teóriájához. A téma boncolása során jobban megértjük történelmünk alakulását, valamint elmélyültebb tudást szerzünk a köztünk lévő összetett, testvérségi viszonyokról.