húsvét

Van-e kapcsolat a Niceai hitvallás, Cézáreai Euszébiosz, az antijudaizmus és az antiszemitizmus között?

Margriet Gosker

Ebben a tanulmányban a szerző Nicea, Nagy Konstantin és Euszébiosz szerepét vizsgálja az antijudaizmus szemszögéből, amely különbözik az antiszemitizmustól. Noha az egyháztörténészek gyakran élesen elhatárolják egymástól e két jelenséget, a szerző megkérdőjelezi, hogy a náci antiszemitizmust teljes mértékben el kellene választani a hagyományos keresztény antijudaizmustól. Az ilyen szétválasztás veszélye, hogy felmentheti az egyházakat a zsidók szenvedéseiben való közvetett vagy közvetlen felelősség alól.

Húsvéti népszokások Erdélyben

Pozsony Ferenc

Húsvét mozgó ünnep, minden esztendőben a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni vasárnapon tartjuk. Erre az időpontra a niceai zsinat rögzítette. Éppen ezért évente rendszerint március 22. és április 25. között ünnepeljük. Húsvét a tavasz legjelentősebb ünnepe, ezért struktúrájában nemcsak keresztény elemeket találunk, mivel számos régi, mágikus, pogány kori európai termékenységvarázsló és tavaszköszöntő szokáselemet is magához vonzott.

Az ószövetségi Peszach ünnep és a Misna Moéd Peszachim traktátusa

Orbán Attila

Dolgozatomban az ószövetségi pesaḥ ünnep Misnában, és ezen belül a Pesaḥîm traktátusban való megjelenését vizsgálom. Mint minden hagyomány, a pesaḥ is alkalmazkodott a történelem bizonyos helyzeteihez. Jó példa erre, hogy az újszövetségi tudósításokban ezt az ünnepet már bor fogyasztásával tartják meg, amiről a korai Exod 12-ben még nem olvasunk. A változtatások milyenségére a Misna, és ezen belül a Pesaḥîm traktátus is rámutat. Mivel eddig magyar nyelven nem jelent meg ez a traktátos, ezért itt teszem közzé ennek magyar fordítását is.

Feliratkozás a következőre: húsvét