Újszövetség

A 2019-es évben kiemelkedően gazdag bibliai archeológiai leletanyag került felszínre. Hérodotosz tengerjáró hajójának (Barisz) előkerülése igazolta az ókori történetíró hitelességét. Jeruzsálemben a Kr. e. 586-os babiloni ostrom tárgyi bizonyítékai kerültek elő, köztük pecsétnyomatos edények és egzotikus vanília nyomai. Lákis városkapujában Ezékiás király vallási reformjainak kézzelfogható nyomaira bukkantak. A jeruzsálemi zarándokút (Siloám–Templom-hegy) feltárása Josephus Flavius leírását erősítette meg.

A Filippiekhez írt levél tömör, mégis teológiailag gazdag írás, amelynek középpontjában az öröm, a hála és az evangélium szolgálatában való kitartás áll. Pál Krisztus önkéntes megalázkodását és felmagasztalását (Fil 2,6–11) mutatja be az evangélium lényegeként, mint amely a keresztény élet alapja és bizonyos mértékig annak mintája. A szenvedés, az egység és az erkölcsi magatartás témáit érintve arra buzdítja a gyülekezetet, hogy maradjon szilárdan a hitben, és éljen örömteli bizalommal Istenben.

Tanulmányomban két példán keresztül bemutatom be, hogyan válhat az Újszövetség szövegeinek vizsgálata érdekes nyomozássá, aminek célja a szerző gondolkodásának jobb megértése. A zsidó hagyományban elképesztően gazdag az Akéda-történetnek és Jézus, Sirák fia könyvének egy szakaszának (31,12–32,13) tárgyalásával gondolok közelebb kerülni Jakab levele, valamint Pál 1 Korinthusi levele tanításának megértéséhez.

Új kéziratok felbukkanása mindig felveti annak a kérdését, hogy tartalmazhatnak-e autentikus Jézus-mondásokat. Milyen kritériumok alapján tudjuk eldönteni, hogy a Tamás evangéliumban vannak-e ilyenek? E cikk egyfelől úgy érvel, hogy az ókorban mást tekintettek hitelesnek, mint mi ma, másfelől módszertanilag először a nem hiteles mondásokat igyekszik kiszűrni. A Tamás evangélium logionjainak fele feltehetően hiteles, ám ezek nagy része a szinoptikusokban megőrzött mondások párhuzama. Van azonban legalább két olyan logion, amely elképzelhetően autentikus, Jézus száján elhangzott mondás.

Az új ökumenikus bibliafordítás munkálatai 2017-ben kezdődtek, a vatikáni Egységbizottság és a United Bible Societies közötti irányelvek alapján. A fordításban katolikus és református szakértők vesznek részt, és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia is jóváhagyta a programot. A fordítást új megközelítés jellemzi, amely során a stiliszta által készített alapszöveget finomítják a biblikus szakemberek filológiai, egzegetikai és teológiai szempontból.

Ez a tanulmány az egyiptomi feltámadásképzetre összpontosít, amely Ízisz és Ozirisz istenek kultuszában alakult ki elsőként, s amely szerint az elhunytak egyesülhettek Ozirisszal és benne lelhettek végső nyugalmat; Ízisz beavatottjai fölszabadulhattak a sors kegyetlen hatalma alól, Szerápiszban pedig azt az emberközeli istenséget lehetett megtalálni, aki foglalkozik a halandó emberrel. A misztériumokhoz való csatlakozás viszonylag könnyű és bárki számára elérhető volt, s ezért is okozhatott zavart az első keresztyén gyülekezetekben.