Albert-Nagy Ákos István

Szerzői tartalom

2019

Dolgozatunk Káin és Ábel értelmezéstörténetét dolgozza fel, a kezdetektől napjainkig, és mellette két dramaturgiai recepcióval egészül ki. Célkitűzésünk az volt, hogy megállapítsuk a nagy paradigmákat és az általuk született értelmezési variánsokat a történet főbb motívumairól. Emellett arra voltunk kíváncsiak, hogy a teológiai vonal mellett milyen értelmezések születtek a drámai feldolgozásokban, s ezáltal kimutatni a kölcsönhatási viszonyokat teológia és szépirodalom között. Dolgozatunk vizsgálata hozzájárul a teológia mai nagy kérdésköréhez: a testvérháború teóriájához. A téma boncolása során jobban megértjük történelmünk alakulását, valamint elmélyültebb tudást szerzünk a köztünk lévő összetett, testvérségi viszonyokról.
Munkánkhoz többnyire történeti analízist, valamint szövegértelmezési technikákat alkalmaztunk a történet alaposabb megértéséhez egy bizonyos századon belül. Ennek eredményeképpen fedeztünk fel négy jól elhatárolható paradigmát, s bennük számtalan értelmezési variánst. A dolgozatunk irodalmi része pedig arra mutatott rá, hogy nem csak a teológiának van hatása az irodalomra, hanem az irodalom is hatást gyakorol a teológiai fejlődésére. Ám ezzel közel sem teljes a kép. Értelmezéstörténeti vizsgálódásunkkal még nem kaptunk választ a napjaink dúló háborúk és testvériség összefüggéseinek megértésére.

ThesisMA Szakdolgozat2019Supervisor: Czire Szabolcs

2015

Választott témánkban is az utolsó tudományos cikk unitárius körökben 1979-ben íródott Gellérd Imre unitárius lelkész, tanár, teológiai szakíró tollából. Ez a tény késztetett arra, hogy 35 év után ismét vizsgálat tárgyává tegyük a prédikáció időszerűségét. Noha az unitárius szakirodalomnak híján is voltunk, azért Gellérd Imre imént említett tanulmányát vettük alapul és emellett átfésültük a többi protestáns felekezet (evangélikus, református) e témában írt tanulmányait, amelyek a XX és XXI. században jelentek meg.

ThesisBA Szakdolgozat2015Supervisor: Koppándi Botond Péter