Mészáros Mihály Immánuel

Szerzői tartalom

2015

Jelen mesteri dolgozat a Marosi Református Egyházmegye 1792-ből származó esperesi vizitációs jegyzőkönyveinek átírására vállalkozik, valamint a jegyzőkönyvekben szereplő adatok, téma szerinti bemutatására, a teljesség igénye nélkül. A mesteri dolgozat egy rövid kortörténeti bevezető tanulmány keretében próbálja elhelyezni az 1792-es időszakot, ezt követően a jegyzőkönyv feldolgozására koncentrál fokozottabb mértékben, mely a forrásszövegekre támaszkodik, amelyek a maguk teljességében bekerülnek a dolgozat főszövegébe.

ThesisMA Szakdolgozat2015Supervisor: Buzogány Dezső

2013

Az a jelenség, hogy a konfirmációt követően a fiatalság nagyobbik része távol marad a gyülekezeti alkalmaktól és csak a házasságkötést illetve a gyermekáldást követően kapcsolódnak be újra a gyülekezeti életbe, nem magyarázható csupán azzal a társadalmi jelenséggel, hogy tanulmányok miatt más településre költöznek, és így kiszakadnak a gyülekezetből. Ugyanis ott is lenne lehetőség a gyülekezeti alkalmakra. Azon túl, hogy csak a társadalmi változásokban és a személyes hozzáállásban látnánk a probléma okát, vegyük nagyító alá az egyház, az egyházi szolgák felelősségét is. Természetesen az egyéni felelősséget megtartva foglalkoztat az egyház a kísérő személy felelőssége. Ha az egyház vagy a szolgák módszerében komoly hiba van, akkor ezen változtatni kell. A személyes hozzáállást nem nagyon tudjuk befolyásolni, a hitet sem mi osztogatjuk, de ami rajtunk áll, azt szabad felülvizsgálni, és ha kell, akkor korrigálni, a „semper reformari” alapelv mindenképp ezt írja elő.

ThesisBA Szakdolgozat2013Supervisor: Somfalvi Edit