Bányai Csaba Attila

Contributed content

2021

Mesteri dolgozatom hat marosszéki gyülekezet 1681-es összeírásáról szól. Alapja a régi Marosi Református Egyházmegye legrégibb matriculája, amelybe annyi határozat, különböző oklevél, adományfeljegyzés, díjlevél van bemásolva, hogy Kelemen Lajos fioklevéltárnak mondta. A hat marosszéki gyülekezet, név szerint: Nyárdtő, Lőrincfalva, Lukafalva, Káposztásszentmiklós, Fintaháza, Kakasd-Meggyesfalva. A Matriculában található feljegyzések főként a 17-18. századból származnak, ritkán találunk 19. századi feljegyzéseket.

A régi Marosi Református Egyházmegye kialakulásának leírásával kezdődik a dolgozat, amely a kialakulás körülményeit, a 17. században végbemenő változásokat, anyaegyházközséggé válásokat, nehézségeket mutatja be. Ezt az eklézsiák rövid történeti ismertetője követi, amelyből a reformáció hatása, valamint a gyülekezetekben végbement fejlődések is meglátszanak. A vizsgált gyülekezetek ingó vagyonait vesszük számba először, majd pedig az ingatlanok. Megnézzük, hogy milyen jellegű és milyen mennyiségű úrasztali edénye és textiliája volt a szóban forgó gyülekezeteknek. Az ingatlanok esetében használóit (lelkész, tanító, gyülekezet) és típusát (szántóföld, kaszáló, erdő, szőlős) különböztetjük meg. Az adományok a gyülekezet vagyonának alapját képezik, ezért erről is egy átlátható képet adunk. A gyülekezetek nagyrészében a jobbágynak szegődés bevett szokás volt, ezért ezt is alaposabban megvizsgáljuk. Az utolsó fejezet a lelkészi és tanítói díjlevéllel foglalkozik.

ThesisMA Szakdolgozat2021Supervisor: Buzogány Dezső