Repository index

Bármely korban találkozunk a veszteséggel, amely minden esetben megrázó, fájdalmas, valamint nehézségekkel jár, és így krízishelyzetet okozhat. Nem lehet rá felkészülni, csupán megtanulni idővel együtt élni a fájdalommal, a hiánnyal. Minden esetben válsággal jár, magával a gyász krízisével, és függetlenül attól, hogy az ember felnőtt vagy gyermek átéli a folyamatot. A gyász okozta fájdalmat mindenki megérzi. A felnőttek esetében általánosan kijelenthető, hogy könnyebb a gyászfolyamat, hiszen elfogadják az „élet rendjét”. Vannak esetek, amikor a felnőtt sem tudja feldolgozni az őt ért veszteséget, viszont megvannak az „elődöktől örökölt szokások”, rítusok, amik segítenek együtt élni a veszteség fájdalmával. Lelkigondozói szempontból is sokkal több eszköz és módszer áll a rendelkezésükre a segítés céljából. 

Az erdélyi református egyháztörténeti kutatás elengedhetetlen része a rendelkezésre álló elsődleges források, ezek között pedig az elmúlt századok generális zsinati jegyzőkönyveinek ismerete. Az erre néző forrásfeltáró munka, a 19. századi események feltérképezése tekintetében folyamatban van, ennek a folyamatnak része a jelen dolgozat is. A dolgozat célkitűzése, az egyelőre rendelkezésre álló szakirodalom tekintetében kevésbé ismertnek mondható időszak, a 19. század első évtizedében történtek elemzése és feldolgozása, különös tekintettel az 1810–1811. évi generális zsinatokra. A jegyzőkönyvek digitalizálása és rövid elemzése mellett, olyan kérdések kerülnek megválaszolásra, mint például, hogy milyen úton jutott el az egyház a ma is ismert konfirmáció első formájának bevezetéséhez; hogyan és miből éltek a lelkészek, iskolamesterek ebben az időszakban; milyen jelentősége van egyes egyházi tisztségeknek, vagy akár, hogy hogyan is működik évszázadok óta az Erdélyi Református Egyház.

Jelen dolgozattal az volt a célom, hogy az Unitárius Irodalmi Társaság centenáriuma alkalmából felidézzük a társaságnak mindazt a munkáját, amit a két világháború közt kifejtett. Igyekeztem megnézni, hogy az újraszülető erdélyi magyar irodalomban mennyire jelentős munkát fejtettek ki. Célom volt, a társaság fő célkitűzéseit bemutatni, ismertetni, tevékenységüket, valamint láttatni azt, hogy milyen széles palettán munkálkodtak. Először a magyar irodalom egészének helyzetét tekintettem át a trianoni békeszerződés aláírása előtti és utáni időkben. Ezt követően a változás után létrejött folyóiratok rövid ismertetésére került sor, figyelembe véve elsősorban azokat a kiadványokat, ahol az U.I.T. tagjai munkálkodtak. Majd néhány irodalmi társaság bemutatása következett, amelyekben szintén tevékenykedtek az U.I.T. tagjai. Így jutottam el az Unitárius Irodalmi Társaságig. Kutatásom során láthattam, hogy az U.I.T. tagjai munkájukat nem csupán az Unitárius Egyház berkeiben folytatták.