Kovács Sándor (Brassó, 1968) a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet (KPTI) unitárius docense. Teológiai tanulmányait a KTPI-ben végezte (1993), 1998 decemberéig Kolozsvárott végzett lelkipásztori szolgálatot (3. sz. Unitárius Egyházközség), ezt követően pedig a KTPI oktatója. 1995–96-ban a Berkeley-i Starr King School for the Ministry (SKSM) ösztöndíjasa, 2005-ben pedig Sharpe-ösztöndíjas volt Angliában (Oxford és Manchester). 2016-ban egy fél évig oktatott vendégtanárként a Berkeley-i SKSM-ben. Doktori disszertációját a Szegedi Tudományegyetemen védte meg 2007-ben. Kutatási területe: az unitárius egyház, iskola és szertartások története.
Kovács Sándor
Contributed content
2022
Francis David’s selected sermons were published by the printing press of Alba Iulia (Gyulafehérvár) in 1569. These sermons are structured in an almost identical way: biblical text, brief summary, lessons and the proper sermon. most of the sermons, which adhered very strictly to the explanation of the text, were probably preached in the court of John Sigismund, prince of Transylvania, while others at services and workshops for priests who came to the religious disputes. As modern readers, we might posit the likelihood that bishop Francis David held training courses for pastors to prepare them for propagating the antitrinitarian doctrines whenever they had the opportunity. This paper examines to what extent Francis David’s sermons can be considered miniature encyclopaedias or repositories of useful knowledge as were the sermons of the 16th century. The study concludes that although these sermons were delivered in church, they were not addressed to the ordinary people of the congregation but were rather intended as a guide for Unitarian clergy.
Publication
› Research article
› 2022
› Dávid Ferenc és a kortárs prédikációirodalom
2021
A lelkészi szolgálatot vállalók életének kiemelkedő eseménye a lelkésszé avatás vagy népegyházi kifejezéssel élve, a papszentelés. A protestáns egyházak szóhasználatában megmaradt ugyan a lelkész- vagy papszentelés kifejezés, de a római katolikus egyház gyakorlatával ellentétben ez nem szentség, hanem az egyház által gyakorolt szertartás, ritus ecclesiasticus. Ebben a tanulmányomban az unitárius paprendelés (ordináció) gyakorlatáról, illetve a lelkészi oklevél és eskü szövegének változásairól értekezem röviden.
Publication
› Research article
› 2021
› Az Írás bűvöletében
2019
Az unitárius lelkészképzés története összefonódott Kolozsvárral. Az 1557. évi tordai országgyűlés határozata értelmében és az ország rendjeinek egyetértésével Izabella királyné városi iskolát létesített a kolozsvári domonkosok, a marosvásárhelyi ferencesek és a váradi Mindenszentek kolostorában. Az óvári kolostorépületben működő kolozsvári tanintézmény fenntartására a királyné tett alapítványt 1557-ben, ezt fia, János Zsigmond is megerősítette 1562-ben. Az iskola vezetését a város plébánosára, Dávid Ferencre bízták, aki reformátori céljainak megfelelően a protestáns iskolát teljességgel az unitarizmus szolgálatába állította.
Publication
› Research article
› 2019
› Református Szemle 112.1
E kötet ünnepeltje több könyvéből és tanulmányából is kiviláglik, hogy teológiai munkássága egy részét Ferencz József életének szentelte, s éppen ezért gondoltam arra, hogy a köszöntésére szánt tanulmányomat kedvenc kutatási területéről választom. Az ünnepelt Teológia és népszolgálat című művében alaposan elemezte a matuzsálemi kort megért püspök minden teológiai szakdiszciplínát felölelőmunkásságát, és ezért köszöntő írásomban Ferencz József életpályájának csupán egyetlen mozzanatához szeretnék néhány megjegyzést fűzni. Az unitárius egyháztörténet-írásban – Rezi Elek munkásságának (is) köszönhetően – már-már kanonikusan rögzült, hogy Ferencz Józsefnek és Buzogány Áronnak az 1858-ban tett londoni látogatásuk alkalmával ajánlottak fel ösztöndíjat a Manchester New College-ban.4 Mielőtt a szóban forgó ösztöndíj kérdését részleteiben tárgyalnám, ismertetnem kell röviden annak a személyiségnek a szerepét, aki Ferencz és Buzogány angliai tanulmányútját szorgalmazta, és akinek közbenjárása döntőnek bizonyult abban, hogy a magyar unitáriusok a Manchester New College-ban folytathatták tanulmányaikat.
Publication
› Research article
› 2019
› Studia Doctorum Theologiae Protestantis 10.1
2018
A 17. század utolsó, a 18. század első negyedének kiemelkedő alakjai közé tartozik Homoródszentmártoni Bíró Sámuel (1665–1721). Az erdélyi művelődés- gazdaság- és politikatörténetben is jelentős szerepet vállaló Bíró Sámuelt elsősorban Hídvégi Mikó Ferenc históriájának folytatójaként tartja számon a történettudomány. A magyar unitáriusok első főgondnokukat és az egyház nemes lelkű patrónusát tisztelik személyében.
Publication
› Research article
› 2018
› A reformáció öröksége
2017
2016
2015
A tanulmány leltár jelleggel felméri és bemutatja az unitárius egyháztörténet-írás eredményeit.
Publication
› Research article
› 2015
› Magyar tudományosság Romániában 2002-2013 között
2013
2012
2011
Az Öreg graduál 375. évfordulóján, a teljesség igénye nélkül, megpróbálom számbavenni azokat a kéziratos unitárius graduálokat, amelyek a korábbi évtizedekben elkerülték a kutatók figyelmét, és nem kerültek be az ismert bibliográfiákba. Írásom nem szaktanulmány, hanem kutatási beszámoló. A legfontosabb információkat ott, ahol elengedhetetlenül szükséges, a szöveg után, zárójelben közlöm. A kutatás nem valósulhatott volna meg Molnár B. Lehel levéltárnok önzetlen segítsége nélkül. Köszönettel tartozom Káldos Jánosnak, az Országos Széchényi Könyvtár munkatársának is hathatós támogatásáért. Végül, de nem utolsósorban köszönöm az Unitárius Püspöki Hivatalnak és a körlevelemre válaszoló lelkészeknek is a kutatásban nyújtott támogatást.
Publication
› Research article
› 2011
› Református Szemle 104.4