Repository index

A fiatalok Istenképének kialakulását meghatározza a szociális helyzetük, a családi állapotuk (elvált szülők gyermekei, félárvák, vagy árvák). De meghatározza az is, hogy milyen kapcsolatuk van a környezetükkel, a szülőkkel, tanáraikkal, barátaikkal vagy a lelkipásztorral. Munkánkban arra törekszünk, hogy ezeket az istenképeket egy bizonyos korosztály életében feltárjuk és megvizsgáljuk. A dolgozat első felében egy részletes, elméleti alapozást olvashatunk, míg a második felében található a fiatalok által kitöltött kérdőívek kiértékelése és a következtetések levonása. A kutatás igazolja, hogy a legtöbb fiatal istenképe pozitív. Ez mind a szülők, mind a gyermekekkel foglalkozó vallástanár és lelkipásztor számára biztató jelenség. Úgy vélem, hogy fontos megismerni a fiatalok istenképét, de a sajátunkat is, mert ennek ismeretében hatékonyabb munkát tudunk kifejteni.

Adorjáni Anna (Segesvár, 1985) 2008-ban végzett a BBTE történelem – nemzetközi kapcsolatok szakán. 2011-ben szerzett abszolutóriumot az ELTE BTK Gazdaság- és társadalomtörténeti doktori iskolájában. Kutatási terülei: Erdély története a 19. században, nacionalizmus, fogalomtörténet, eszmetörténet.

Bagosi József kulturális antropológus (Berettyószéplak, 1959) az ELTE-n szerzett diplomát. Kutatási területe a Berettyó-völgy etnobotanikája, népi orvoslása; Dobrudzsa interetnikus kapcsolata, népgyógyászata, etnobotanikája; Erdélyből kitelepült zsidók; a kairói magyarabok és interetnikus kapcsolataik; kipcsak törökök; zsidó–magyar–román interetnikus kapcsolat, a Berettyószéplakról kitelepült zsidók identitástudata és vallása; lipovánok mindennapjai.

Bak Áron (Velemér, 1945 – Kecset, 2012) református lelkipásztor (Mezőkeszü, Sajószentandrás, Szentkeresztbánya, Bágy) és festő, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet könyvtárosa (1990–1993), teológiai tanulmányait, fordításait és művészettörténeti írásait a Református Szemle, az Igehirdető, a Keresztény Magvető, az Erdélyi Művészet és a Székelyföld közölte. Meg nem védett doktori dolgozatának címe: Kezdve a János keresztségétől. A két testamentum kontinuitása és diszkontinuitása Lukács írásaiban, Keresztelő János üdvtörténeti szerepének ábrázolásában. Egyéni kiállítása volt Székesfehérváron (1998), Szászrégenben (2005), Kolozsváron (2002, 2003) és Székelyudvarhelyen (2006).

Dr. Baráth Béla Levente (Debrecen, 1971) teológus-történész, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem (DRHE) professzora. 1996-ban a Debreceni Református Theologiai Akadémián kapott teológus diplomát, 1996/97-ben segédlelkész volt Sárospatakon, majd a DRHE egyháztörténeti tanszékének és kutatóintézetének munkatársa lett. 1999-ben a Kossuth Lajos Tudományegyetemen középiskolai történelemtanári, 2001-ben a DRHE-en vallástanári oklevelet kapott. 2004-ben szerzett PhD fokozatot és 2011-ben habilitált. Tudományos érdeklődése meghatározó témakörei a hazai protestáns egyház-, társadalom- és művelődéstörténet, ezenbelül különös figyelmet fordít a tiszántúli és tiszáninneni régiókra. Írásaiban ismételten visszatér olyan témákhoz, mint: egyházkormányzói törekvések a dualizmus kori Tiszántúlon; egyházi szerepvállalás a térség köz- és felsőoktatásában; a magyar protestantizmus nemzetközi kapcsolatai; a vallási tolerancia problémája; az egyháztörténet-írás historiográfiája.

Dr. Bekő István Márton (Szilágysomlyó, 1970) református lelkipásztor a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben (KPTI) végezte teológiai tanulmányait (1994), majd a Berni Egyetem teológiai fakultásán képezte tovább magát Ulrich Luz tanítványaként (1996 és 2003). Doktori címet 2010-ben szerzett a KPTI-ben. Doktori tézisének címe: A Jézus csodáiról szóló elbeszélések Márk evangéliumában. Jelenleg a Székelyudvarhely III. Református Egyházközség lelkipásztora.

Dr. Benyik György (Soltvadkert, 1952) a szegedi Hittudományi Főiskolán (1970–1971), a budapesti Hittudományi Akadémián (1972–1975) és a római Gergely Egyetemen (1978–1980) folytatta teológiai tanulmányait. 1975-ben szentelték pappá Soltvadkerten. A kalocsai Szent Imre plébánián végzett kápláni szolgálat után (1975–1978) a szegedi Gaál Ferenc Hittudományi Főiskolán tanított héber és görög nyelvet, bibliai bevezetést, exegézist és szociológiát. Teológiai doktori címet Budapesten a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szerzett 1977-ben. 1980-tól vezette a főiskola Biblikus Tanszékét. Jelenleg is e tanszéken oktat főiskolai tanári beosztásban, dr. Rózsa Huba egyetemi professzor vezetése alatt. Számos könyv és tanulmány szerzője. 1989-től szervezi a Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferenciát és szerkeszti ennek évenként megjelenő köteteit.

Berekméri Árpád Róbert (Szászrégen, 1974), 2003-tól az Erdélyi Református Egyházkerület marosvásárhelyi fióklevéltárának munkatársa. Egyetemi tanulmányait a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemen végezte, ahol 2013-ban mesteri oklevelet is szerzett. Jelenleg a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Református Vallástanárképző Fakultás Doktori Iskolájának hallgatója. Kutatási területe: a II. világháború erdélyi vonatkozásai, valamint a Marosi Református Egyházmegye 1914. és 1945. közötti története.

Jan Andrea Bernhard (Svájci Chur, 1971) svájci egyháztörténész-lelkész. Teológiai tanulmányait Zürichben és Bázelben, keleti történelmi tanulmányait Zürichben végezte. Kutatási területe: a protestantizmus fejlődése Kelet-Európában (1500–1800), humanizmus, íráskultúra és a reformáció Dél- és Közép-Európában, koraújkori kommunikációtörténet, egyház és kommunizmus Kelet-Közép-Európában.