Az 1814. évi zsinat

Az 1814. évi marosvásárhelyi generális zsinati jegyzőkönyvvel való foglalkozás számomra egy igazi kihívás volt, amelyre úgy emlékezek vissza, mint egy felfedező útra, amelynek minden szakaszában újabb ismereteket szereztem, és az út során igen hasznos és érdekes információkkal gazdagodtam. A dolgozatban elsősorban Erdély általános helyzetét mutattam be a 18. század végétől a 19. század első évtizedeivel bezárólag. Ebben a fejezetben először betekintést szerezhetünk Erdély politikai és vallási életének alakulásába, ezt követően kerül bemutatásra a nemzeti kulturális élete, társadalmi és gazdasági helyzete, valamint a kereskedelem, a bányászta, az ipar, amely mind hozzájárul egy érthetőbb kép megalkotásához az 1814. évi jegyzőkönyv olvasása során. A második nagy egységben egyház belső intézményeinek tanulmányozásával foglalkoztam. Itt alfejezetekre lebontva ismertettem az egyházközségnek a vagyonkezelői tisztségét és testületét, illetve a bevételi forrásainak lehetőségeit. Az egyházmegye kapcsán a parciális zsinat, mint egyházmegyei hatóság működését, határozati és döntéshozói jogát érthetjük meg átfogóbban. Majd a Főkonzisztórium létrejötte és története tanulmányozása által tehetünk szert új ismeretekre. A harmadik fejezetet az erdélyi református vizitáció rendjének bemutatását tartalmazza. Először arról olvashatunk, hogy a vizitáció működése nem csupán az egyházhoz tartozik, hanem a világi hatóságok befolyása alatt is állott, amely sokszor segítségére szolgált az egyháznak az adók, valamint termények beszolgáltatásánál. A zsinat tárgyainak áttekintése során megérthetjük, hogy a vizitáció igen összetett feladattal rendelkezett. A fejezetben sor került a vizitáció rendjének a rekonstruálására is, valamint a gyülekezet vizitációs látogatás fogadtatásának készülésére. 

A következő fejezetben kerül sor a zsinati jegyzőkönyv tényleges bemutatása.  A zsinat menete után összegeztem nagyságrendben, valamint csoportosítottam a felmerülő kérdések jellegét. A zsinat által megtárgyalt, újratárgyalt valamint a parciális zsinatra visszautasított pontokat is összegeztem. Itt láthatjuk, hogy a zsinat nem feltétlenül hozott döntést minden kérdésben, amelynek hátterében legtöbbször a határidő eltelte utáni fellebbezés áll, így a zsinat elutasította azokat. Majd az esettanulmányok rendjén külön tárgyaltam a házassági és válási ügyeket, az ülésrendek körüli felmerülő vitás kérdéseket, az eklézsiák anyásodási és filiásodási szándékát. Külön témaként tárgyaltam továbbá a lelkész kinevezéséket, a fegyelmi ügyeket, ahol igen sok bepanaszolást olvashatunk a lelkészek erkölcstelen életvitelére nézve, valamint a diurnum, azaz az napidíj kérdésével is foglalkoztam. 

A dolgozat célkitűzésének eleget téve sikerült összeállítanom és befejeznem a dolgozatomat, így bemutatva az 1814. évi, marosvásárhelyi generális zsinat menetét. A licenciátusi dolgozat megírása számomra igen hasznos és érdekes feladat volt. Először is az előtanulmány megírása során sok új ismeretre tettem szert, így jobban megismerve Erdély világi és egyházi helyzetét, majd az egyház intézményeinek alaposabb tanulmányozása során számomra átláthatóbbá vált annak működése. A vizitáció kérdésköre, annak lefolyása új volt számomra, aminek a megismerése igen hasznos a jövőre nézve nem csak nekem, hanem minden lelkésznek készülő diáktársam számára is. Az igazi kihívás ugyanakkor a jegyzőkönyv szövegével való megismerkedés volt, amelyet megelőzött annak olvashatóbb formába való átírása. Ebben olyan témákkal, korabeli felmerülő kérdésekkel találkozhattam, amelyek újak, ugyanakkor egyben sokszor meglepőek is voltak számomra. Ide sorolnám példaként az ülőszékek körül kialakult vitákat, amelyek mára már nem okoznak gondot a gyülekezet számára. 

A gyülekezetek korábbi életének mozzanataiba betekintve megértettem, hogy mai helyzetünk kialakulásához mennyiben hozzájárultak az évszázadokon átívelő törekvések, tevékenységek, jobbítási szándékok, amelyekért mind hálásak lehetünk, ugyanakkor példát merítve törekednünk kell a kapott értékeket nemcsak megőrizni, hanem kamatoztatni is.