A Marosi Református Egyházmegye vizitációs jegyzőkönyvei - 1812

A dolgozatomban hét fő fejezet kerül feldolgozásra. A dolgozatom első fejezete a marosi egyházmegye kialakulásáról, fejlődéséről szól, és arról, hogy az évek során, hogyan alakult ki a mai gyülekezeti élet. A második fejezet a református egyház életéről szól, a 19. században, arról, hogy milyen hatással volt a református egyház életére a rekatolizáció, valamint, hogy milyen rendeletek nehezítették, vagy éppen könnyítették terheit. A harmadik fejezetben az esperesről, mint tisztségről ennek jogköréről és az esperesi vizitációról írtam, valamint azokról a tisztségekről, amelyek jelen voltak az esperesi vizitáció alkalmával. A negyedik fejezet az, ahol a jegyzőkönyvek tényleges kidolgozásával foglalkoztam, összegeztem és összesítettem a meglátogatott gyülekezeteket. Az ötödik részben a gyülekezetekben levő fegyelmi ügyeket vizsgáltam át. E ponton belül, a fegyelmi ügyeket három pontban csoportosítottam , külön foglalkoztam a lelkipásztorok, iskolamesterek , és gyülekezeti tagok fegyelmi ügyeivel.A hatodik fejezetben a gazdasági ügyekről írtam, megvizsgáltam az egyházi épületek állapotát, a papi és a mesteri bérrel kapcsolatos problémákat, valamint külön külön minden gyülekezet anyagi helyzetét is feltüntettem.A hetedik és egyben utolsó fejezetben, a már teljesen átírt jegyzőkönyv szövegét láthatjuk, amely tökéletes betekintőt nyújt a 19. századi egyház mindennapjaiba.