A magyar református teológia európaisága (Teológia-történeti összefüggés)

Ötszáz évvel ezelőtt a reformáció azzal a felismeréssel indult el, hogy az egyháznak vissza kell térnie a Szentíráshoz. Már maga ez az akarat teológiai meglátás volt, azaz a református teológia egyidős a reformációval. Mindennek pedig bölcsője Európa volt, mint ahogyan a későbbi eszmék, irányzatok szerinti elágazása is a mi földrészünkön történt és történik. Joggal beszélünk tehát évszázados európai református teológiáról, és mert mi magyarok, mintegy 30 év múlva ezt magunkévá tettük, teológiánkat méltán illethetjük az európai jelzővel. Ma, és a következő időkben a kérdést állandóan fel kell tennünk: mi a „teológia európaisága” kifejezésnek az értéke? Napjainkban földrészünkön mindenütt, Keleten különösen, mindenki az európai normáknak igyekszik megfelelni, az „eurokonform” védjegy és vízumpecsét még az eszmék áramlásában is. Teológiánkat, a magyar reformátust is, eredetét és kibontakozását tekintve nevezhetjük ugyan európainak, azonban az alapmeghatározója nem ez, hanem az, hogy evangéliumi. A magyar református teológia európai, de ez önmagában nem önazonosságának alapvető ismertetőjegye, illetve csak akkor az, ha megőrzi evangéliumi tartalmát. Ez azt jelenti, hogy ha a (nyugati) református teológia elveszti evangéliumi töltetét, akkor nekünk ezt az európai jelzőt fel kell adnunk.