Research article

A tanulmány az újszövetségkori zsidóság életideálját vizsgálja az esszénus közösség teológiáján, kegyességén és életvitelén keresztül. A korabeli forrásokra, főként Josephus Flavius és Alexandriai Philón munkásságára támaszkodva mutatja be az esszénusok Isten iránti radikális elköteleződését, a törvénytiszteletüket, és a szigorú közösségi rendet. Elemzi vallásgyakorlatuk főbb elemeit, a tisztaságkoncepciót, a szent étkezéseket, a vagyonközösséget és a közösség tagjává válás folyamatát.

A halállal való szembenézés és a halál utáni létezés kérdése a keresztyénségben és a hinduizmusban is alapvető fontosságú. A hindu vallásokban a reinkarnáció, az újraszületés adja meg a választ a halál utáni létezést firtató kérdésre, míg a keresztyénség a feltámadásban és az örök életben látja a megoldást. Vallástörténeti keretek között szemlélve a témát, a keresztyénség kezdeti időszakában, illetve a modern nyugati gondolkodásban is megtaláljuk a reinkarnáció különböző formáit. A keresztyénség 20.

Jan Anthony Cramer (1864–1952) 1923. szeptember 5-én tartotta meg székfoglalóját a Kolozsvári Református Theologiai Fakultáson abból az alkalomból, hogy két évvel korábban tiszteletbeli professzorrá választották. Cikkünkben azt vizsgáljuk meg, hogy milyen szempontok alapján döntöttek erről, és hogy azok helytállóak voltak-e. Következtetésünk az, hogy Jan Anthony Cramer nagyon sokat tett a magyarok érdekében és megérdemelten részesült ebben a megtiszteltetetésben.

A hamis bíró példázatát a kitartó imádság meghallgatásának üzenete felől szoktuk érteni. Ez Lukács teológiai ívébe szépen illeszkedik. De mindez nem jelenti, hogy a példázat ezt is akarta üzenni. A bíró alakjának allegorikus értelmezése, botrányossága ellenére, ugyanis egy negatív alakot hasonlítana Istenhez, kisimítja az ellentmondásokat, és nagyvonalúan eltekint a belső feszültségektől, amelyek nem engedik meg az egyszerű értelmezést.

Ha összegezni kívánjuk Vásárhelyi János besztercei, dési majd kolozsvári szolgálatát, elmondhatjuk, hogy korának sokoldalú és legkiválóbb gyülekezeti lelkipásztorai közé tartozott.

Hálás, ám egyben nehéz kutatói munka terhét veszi magára az, aki az iszlám vallás kevésbé ismert részleteivel, ellentmondásaival, valamit a muszlim szentkultusz témakörével foglalkozik. E tanulmányban feladatomnak tartottam a Koránban található ellentmondásokra felhívni a figyelmet, emellett részletesen ismertetni a muszlim imatípusokat, illetve – ismerve a tanulmányok terjedelmének korlátait – kutatási területem eddig feltárt részleteit is be kívánom mutatni az iszlám, mint a 2. legnagyobb világvallás iránt érdeklődőknek.

Jelen tanulmány célja a romániai református népesség jellemzőinek elemzése a 2021-es népszámlálás adatai alapján, valamint az 1992 óta eltelt három évtized változásainak bemutatása. Vizsgálatom négy fő területre összpontosít: a lélekszám alakulására, a területi megoszlásra, az etnikai összetételre és az iskolai végzettségre. Eredményeim szerint a reformátusok száma jelentősen csökkent, miközben arányuk a magyar népességen belül stabil maradt. A területi koncentráció növekedett, a vidékiesedés erősödött, és a nem magyar reformátusok aránya folyamatosan nőtt.

Basa Mihály levelezésének fennmaradt darabjai inkább csak adminisztratív jellegűek. Ezek a gyülekezeti szolgálatok megszervezésére, valamint a szolgálatot végző személyek kijelölésére és tevékenységére vonatkoznak. E kevés számú le-vél sorából – mondhatni – „kilóg” az Alexander von Bach császári belügyminiszternek címzett üdvözlet. Tematikáját tekintve e személyesebb hangvételű levél is a szolgálat kérdésköréhez kapcsolódik.