Péter-Györgyi László

Szerzői tartalom

Rácsnézet | Táblanézet
Megjelenített bejegyzés: 1 - 3 Összesen: 3

2021

Amint az a fenti fejezetekben is érzékelhető, a Jer 25-ben olvasható ,,hetven év” időmeghatározás, amelyet a babiloni fogság időtartamával hoznak összefüggésbe, egy nagyon összetett kérdés. Egyrészt azért, mert nem áll birtokunkban konkrét bizonyíték arra nézve, hogy a Jer írója melyik kezdődátumtól számítja ezt a periódust,  továbbá kérdés az is, hogy a kifejezésre lehet-e úgy tekinteni, mint egy valós számra, amely a fogság időtartamára vonatkozik. Emellett, az Ószövetségben előforduló magyarázatokból az látszik, hogy mindhárom szöveg eltér a Jer kontextusától, ezért azokat szükségszerűen más szemszögből kell megközelíteni.

A kortörténeti adatok alapján azt láthattuk, hogy Júda történelmében több olyan esemény, vagy évszám is van, amely okot adna arra a feltételezésre, hogy a fogság kezdődátumaként tekintsünk rá. Komoróczy Géza ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozza, hogy mind a fogságra vitelre, mind pedig a hazatérésre több lehetséges dátum van, amelyből arra a következtetésre juthatunk, hogy sem az elvitel, sem pedig a visszatérés nem volt egyetlen nagy esemény, hanem sokkal inkább mindkettőre egyfajta folyamatként kellene tekinteni. 

A kortörténet fejezetben ismertettem Júda történelmének fontosabb eseményeit az adott korra vonatkozóan, amely által az érzékelhető, hogy valóban több lehetséges kezdődátuma és végdátuma lehetett a babiloni fogságnak. Továbbá a történelmi adatok ismerete azért is fontos, mert ez által nagyobb betekintést nyerhettünk a kor eseményeibe, amelyek sok eseteben meghatározóak voltak Júda történelmére vonatkozóan is. Ez a történelmi ismertető az Asszír Birodalom végnapjaitól kezdve, a Babiloni Birodalom felemelkedésén és hét évtizedes uralkodásán át egészen a Perzsa Birodalom felemelkedéséig eltelt időszakot öleli fel. Az említett nagyhatalmak jelenléte nagyban befolyásolta és alakította Júda történelmét, amelyet tárgyalni kellett. Ezek közül kiemelkedik a 609-es év, amikor a Babilon Birodalom a Közel-Kelet újabb nagyhatalmává lett és megkezdődött a hetvenéves uralma.

A kronológiai adatok vizsgálata is elengedhetetlen volt, mivel a Jer 25 bevezetője viszonylag részleges kronológiai ismertetőt tár az olvasó elé, és ha az ott megjelenő számadatok pontos jelentéssel bírnak, akkor joggal feltételezhető, hogy a 25,11-ben megjelenő ,,hetven év” időmeghatározás is, a fogságra vonatkozóan, valószínűleg konkrét számadatként értelmezhető. Mivel a Jer által vázolt kronológiai adatokban szinkronizmus van Nabukodonozor uralkodási éveivel, ezért szükségszerűen tárgyalni kellett a kánaánita és babiloni kalendáriumok közti különbségeket, valamint a királyok uralkodási éveinek számlálásának a mikéntjét. A kalendáriumok különbözősége és a királyok uralkodási éveire vonatkozó számítások ismeretében magát a Jer 25 kronológiáját kellett vizsgálni. E vizsgálat alapján elmondható, hogy a Jer 25-ben közölt kronológiai adatok arra engednek következtetni, hogy a szöveg írója pontos kortörténeti és kronológiai adatokkal rendelkezett, mivel az általa közölt számadatok, amelyek szinkronizmust tartalmaznak Júda és Babilon közt, pontosak voltak, így jogos az a feltételezés, miszerint a szövegben előforduló ,,hetven év” időmeghatározásra konkrét értelemben kell tekinteni.

A Jer 25 kronológiája után, magát a jeremiási szöveget kellett megvizsgálni, hogy a szöveg alapján világos képet lehessen alkotni a fogság időtartamára vonatkozó kifejezésről. Az említett szövegrésszel kapcsolatban azonban, kérdések tevődnek fel, mivel a LXX és a MSZ nem minden esetben egyezik. Ezzel kapcsolatban a fő kérdés az, hogy melyik szöveghagyományra lehet úgy tekinteni, mint amely régebbi? A szövegek közti különbségeknek a tárgyalása során, több érv is amellett szólt, hogy a jelenlegi kutatásban a LXX szövegére kell úgy tekinteni, mint amely az ősibb szövegváltozat. A későbbiekben ennek tudatában kerestem a választ arra nézve, hogy a Jer 25 kontextusában hogyan értelemezhető a hetvenéves fogság kérdése. Korábban már említettem, hogy mind a fogság kezdetére, mind pedig a végére vonatkozóan is több lehetséges dátum van az ismeretünkben, ezért is nem egyszerű ez a kérdés, hogy mikorra tehető a fogság. Azonban, ha a szöveget vizsgáljuk, akkor az érzékelhető, hogy a Jer 25-ben nincs szó fogságról, csupán a MSZ szerint, Nabukodonozornak való szolgálatról, míg a LXX szerint népek közti szolgálatról olvashatunk. Emellett a Jer 27 kontextusában szintén az jelenik meg, hogy Júda szomszédos népei szolgálni fognak Nabukodonozornak. Az említett tények alapján pedig arra a következtetésre juthattunk, hogy a jeremiási szövegben nem annyira fogságról, mint a Babilonnak való szolgálatról van szó, amelynek formája valószínűleg az adófizetés lehetett.

Továbbá, ha a 29,10-et vizsgáljuk, akkor az látjuk, hogy szintén nincs szó fogságról, mivel a szöveg azt mondja, hogy akkor lesz az Úrnak gondja a népére, ha letelik Babilon hetven esztendeje. Ez alapján az érzékelhető, hogy a szöveg sokkal inkább Babilonnak tulajdonítja a hetvenéves periódust, mintsem Júdának. A történelmi adatokból ismerős, hogy Babilon 609-ben lesz nagyhatalom a Közel-Keleten, és ekkor már a Júda körüli népek adófizetés formájában megkezdték a ,,szolgálatot.” Mint tudjuk, Babilonnak ez az uralma 539-ig tartott, vagyis pontosan hetven esztendeig. Amennyiben elfogadjuk a szövegnek ezt az értelmezését, akkor elmondható, hogy a jeremiási szöveg írója, nagy valószínűséggel a vázoltak alapján tekintett a hetvenéves periódusra.

Miután a fenti következtetésre jutottam a hetvenéves fogsággal kapcsolatban, annak fényében vizsgáltam meg a Zak, 2Krón és Dán szövegeit is, és arra kerestem a választ, hogy a különböző szövegekben milyen értelmezési lehetőségekkel kell számolnunk. A Zak könyvével kapcsolatban az mondható el, hogy a szöveg írója valószínűleg a jeruzsálemi templom 586-os lerombolásától az 516-ban történő felépüléséig számolta a hetven évet, míg a Krón és Dán esetében sokkal inkább a hetvenév szimbolikus értelméről kell beszélnünk. A Krón egyrészt a nyugalomévek mulasztásával kapcsolja össze a fogság okát, másrészt újraértelmezi a szöveget és magyarázatot keres az idői keretre, azzal, hogy rögtön Jójákim uralkodása kezdetére, azaz 609-re datál egy addig ismeretlen fogságot. Dán könyvében szintén szimbolikus értelme van a hetvenéves fogságnak, mivel ő saját korának népét akarta vigasztalni és ezért a hetvenet 7-el szorozva, vagyis 490 évvel magyarázta, amely nagyon közel áll saját korához. 

Összegezve az elmondottakat, az látható, hogy a Jer-ben megjelenő hetvenéves kifejezés a babiloni fogságra vonatkozva, nem egy szimbolikus időtartamot jelöl, hanem valószínűleg a Babiloni Birodalom hetvenéves uralmára vonatkozik. Ezzel szemben azonban más, az Ószövetségben megjelenő szövegekben, ahol szintén előfordul a kifejezés, másként értelmezendő a hetvenéves fogság kérdése. Ezek alapján az a következtetés vonható le, hogy a hetvenéves fogságra való utalás minden szöveg esetében különböző módon értelmezendő.

SzakdolgozatBA Szakdolgozat2021Supervisor: Kató Szabolcs Ferencz

In Jer 25 we read that God condemns his people for not obeying his voice, and so he brings the king of the north to punish Israel for their disobedience. We learn that God's instrument of punishment is the king of Babylon, but in Jer 25:11 we also read that the land will be destroyed and the people, including the people of Judah, will serve the king of Babylon for 70 years. This 70 years is usually identified with the Babylonian captivity. The subject of this essay is the issue of this 70-year captivity. Several theories can be identified in the research concerning the number 70, and the main question is whether the number has a symbolic meaning or whether it is specifically meant to express a period between two dates. In order to clarify this question, I will examine Jeremiah's statements on time intervals and the related chronological problems, as well as other OT occurrences of the 70-year captivity. After presenting the arguments, I will argue in favour of the most plausible theory, while at the same time articulating the message of the context of Jer 25.

SzakdolgozatETDK2021Supervisor: Kató Szabolcs Ferencz

A Jer 25-ben arról olvasunk, hogy Isten elítéli népét, mert nem hallgatott szavára, és ezért elhozza észak királyát, hogy általa büntesse meg Izráel engedetlenségét. Megtudjuk, hogy Isten büntetőeszköze Babilónia királya, viszont a 25,11-ben arról is olvasunk, hogy az ország romhalmazzá lesz és a népek, köztük a júdaiak is, Babilónia királyának fognak szolgálni 70 esztendeig. Ezt a 70 esztendőt, a babiloni fogsággal szokták azonosítani. A dolgozat témája, az említett 70 éves fogság kérdését vizsgálja. A kutatásban több elméletet azonosíthatunk a 70-es számmal kapcsolatban, ezért a fő kérdés az, hogy a szám szimbolikus értelemmel bír, vagy konkrétan két dátum közti periódust hivatott kifejezni. A kérdés tisztázása érdekében Jeremiás időintervallumokra vonatkozó kijelentéseit, és ahhoz kapcsolódóan a kronológiai problémáit, illetve a 70 éves fogság más Ósz-i előfordulásait fogom megvizsgálni. Az érvek bemutatása után a legvalószínűbb elmélet mellett foglalok állást megfogalmazva ezzel egyidőben, hogy milyen üzenettel bír Jer 25 kontextusa.

SzakdolgozatTDK2021Supervisor: Kató Szabolcs Ferencz