Kovács Hanna-Lilla

Szerzői tartalom

Rácsnézet | Táblanézet
Megjelenített bejegyzés: 1 - 1 Összesen: 1

2022

Ez a dolgozat a keresztyénség és a késő sztoa gondviseléshite közötti hasonlóságokat, illetve különbségeket tárgyalja. A keresztyénség óvakodott a sztoikusoktól, a pogánysága miatt, maga Marcus Aurelius, a filozófus császár pedig üldözte a keresztyéneket, noha nem tudott róluk semmit. Megfigyelhető a sztoicizmus képviselőinek műveit olvasva, hogy számos ponton van hasonlóság a sztoikusok és a keresztyének nézetei között, ennek egy szeletét vizsgáljuk meg most, a gondviseléshitet. A gondviseléshit jelentőségét az támasztja alá, hogy a történelem során az ember mindig ki volt téve a világ hatásainak, bántalmainak, legyen szó természetről vagy politikai hatalomról – ilyen helyzetben, az ember próbálja bizalmát a felsőbbrendű hatalmakba helyezni. A gondviseléshit kér oldalról kerül megvilágításra, Marcus Aurelius Elmélkedések című műve és a Heidelbergi Káté alapján. Noha éles választóvonal van a sztoicizmus és a keresztyénség között, Aurelius írását olvasva felmerülhet az emberben, hogy bizonyos kijelentések a keresztyén igehirdetésekben is helyet foglalhatnának, minimális fogalmi változtatással. Ez adja a dolgozat alapkoncepcióját. Több tekintetben is lehetne vizsgálni a hasonlóságokat a sztoicizmus és a keresztyénség között, mégis, úgy gondolom, hogy a gondviselés témája mindig aktuális, és ahogyan az ókorit, úgy a 21. század modern emberét egyaránt foglalkoztatja.

(A 26. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia protestáns teológia szekciójában bemutatott dolgozat.)

SzakdolgozatTDK2022Supervisor: Visky Sándor Béla