Domokos Attila-Zsolt

A dolgozatom célja a Marosi Református Egyházmegye öt gyülekezetének, név szerint: Csejd, Kebeleszentiván, Jedd, Koronka és Marosszentkirály, 1687-es összeírásainak részletes bemutatása és elemzése. A kutatás forrásaként a Marosi egyházmegye egyik legrégibb fennmaradt matriculáját használom, amely betekintést nyújt a gyülekezetek 17–18. századi életébe és anyagi helyzetébe. A dolgozat első részében igyekszem rövid történeti betekintést nyújtani az egyházmegye kialakulásáról, majd az érintett települések rövid történetét ismertetem. Ezt követően az összeírások alapján részletesen elemzem az egyházközségek ingó (pl. úrasztali edények, textíliák, könyvek) és ingatlan vagyonát (pl. földbirtokok, lelkészi és tanítói lakások), valamint az adományok szerepét és típusait. A vizsgálat során külön figyelmet szentelek a lelkészek és tanítók javadalmazására, az egyházi adminisztráció működésére és a közösségi összefogás megnyilvánulásaira. A dolgozatom részeként közlöm az elemzett összeírások teljes, átírt szövegét, hogy ezzel is segítsem a témában folytatott további kutatásokat. A munkámmal igyekszem hozzájárulni a kora újkori erdélyi református egyházszervezet működésének jobb megértéséhez, és rávilágítani az egyház társadalmi, gazdasági és kulturális szerepére a vizsgált korszakban.

A dolgozatomban a Szilágysámsoni református egyházközség történetének tanulmányozásával foglalkozom a két világháború közötti periódusban. Az első világháború számtalani család és közösség életében okozott tragédiát ez, valamint a háborút követő gazdasági váltság pedig az egyházat is sajátos helyzetbe állította. A dolgozatomban az ebből a periódusból származó presbiteri gyűlések jegyzőkönyvének tanulmányozása által próbálok betekintést nyújtani egy Szilágysági gyülekezet életébe és a gyülekezetet vezető testületének, a presbitériumnak a működésébe. A korszak tragikus voltától eltérően vagy talán éppen ennek köszönhetően az egyház életét az építkezés jellemezte úgy az épületek mind pedig a lelkiek terén. Az egyházkerületben elinduló belmissziós munka hatására a gyülekezetben olyan intézmények jönnek létre mind például: a nőszövetség, ifjúsági egyesület és a presbiterek által végzet „szomszédság” intézménye, amely napjainkban a családlátogatásnak felelne meg. Ezek hatása az egyházi életben napjainkban már megkérőjelezhetetlenek. Azonban fontos megjegyezni, hogy akkor sem ment minden zökkenőmentesen az egyházban, a gyülekezet vezetőinek, a lelkipásztornak és a presbitériumnak, számos akadállyal kellett megbirkóznia. A gyülekezetben végbemenő renoválási és építkezési munkák anyagi költsége és az amúgy is rossz gazdasági helyzet gyakran a gyülekezeti tagok ellenállását eredményezte. Mindezek ellenére az ebben az időszakban végbement egyházi munka nagyon eredményesnek mondható és mind olyan rendkívül tanulságos az utókor számára.