A Szilágysámsoni Református Eegyházközség története a két világháború között

A dolgozatomban a Szilágysámsoni református egyházközség történetének tanulmányozásával foglalkozom a két világháború közötti periódusban. Az első világháború számtalani család és közösség életében okozott tragédiát ez, valamint a háborút követő gazdasági váltság pedig az egyházat is sajátos helyzetbe állította. A dolgozatomban az ebből a periódusból származó presbiteri gyűlések jegyzőkönyvének tanulmányozása által próbálok betekintést nyújtani egy Szilágysági gyülekezet életébe és a gyülekezetet vezető testületének, a presbitériumnak a működésébe. A korszak tragikus voltától eltérően vagy talán éppen ennek köszönhetően az egyház életét az építkezés jellemezte úgy az épületek mind pedig a lelkiek terén. Az egyházkerületben elinduló belmissziós munka hatására a gyülekezetben olyan intézmények jönnek létre mind például: a nőszövetség, ifjúsági egyesület és a presbiterek által végzet „szomszédság” intézménye, amely napjainkban a családlátogatásnak felelne meg. Ezek hatása az egyházi életben napjainkban már megkérőjelezhetetlenek. Azonban fontos megjegyezni, hogy akkor sem ment minden zökkenőmentesen az egyházban, a gyülekezet vezetőinek, a lelkipásztornak és a presbitériumnak, számos akadállyal kellett megbirkóznia. A gyülekezetben végbemenő renoválási és építkezési munkák anyagi költsége és az amúgy is rossz gazdasági helyzet gyakran a gyülekezeti tagok ellenállását eredményezte. Mindezek ellenére az ebben az időszakban végbement egyházi munka nagyon eredményesnek mondható és mind olyan rendkívül tanulságos az utókor számára.