Varga Tamás Sándor

Szerzői tartalom

Rácsnézet | Táblanézet

2022

A vizitációs jegyzőkönyvből kiderül a majd 200 évvel ezelőtt élt református emberek élete sem volt mindig játék és mese. Ha a Marosi Református Egyházmegyére gondolok és az 1823-as években lakó erdélyi református emberek, akkor kijelenthető, hogy sok vihart kellett kiállniuk. Azonban hitüket soha nem adták fel, nem veszítették el. Ezek a viharok ott voltak az egyházi élet mindennapjaiban is, a gyülekezetekben fellépő gondokban és az egyes családokat érintő problémákban. A vizitációs jegyzőkönyv olvasása és feldolgozása közben szinte megelevenedett előttem a majd 200 évvel ezelőtt élt ember mindennapja, hite, társadalmi beállítottsága, kérdései, harcai. Valamikor őseink mindent leírtak, válogatás nélkül. Jót és rosszat, szépet és visszataszítót, tökéletest és töredékest, méltóságteljes vagy gyalázatos eseteket is. A valóság tárul elénk ezekből a jegyzőkönyvekből. Olyan dolgok, amikre büszkék lehetünk és sajnos olyanok is, amikre egyáltalán nem vagyunk büszkék. Amikor ezt a munkát elkészítettem, nekem is az volt a szándékom, hogy mindent hűen közöljek, semmi se maradjon parlagon. Igyekeztem a fontosabb kérdéseket részletekbe menően tárgyalni, de a kevésbé fontos részeket sem hanyagoltam el. Az a cél vezérelt, hogy legalább olyan pontos munkát végezzek, mint elődeim. Soli Deo Gloria!

SzakdolgozatMA Szakdolgozat2022Supervisor: Buzogány Dezső

2018

Az erdődi zsinatokról értekezve nem mehetünk el szó nélkül a Szatmári reformáció kialakulása és a Drágfi család pártfogása mellet. Amilyen fontos volt ez előbbi, mint a reformátorok egyik fő munkálkodási területe, ugyanilyen fontos az utóbbi. Ez a család védelmet nyújtott és támogatta a reformátorokat. Azért választottam ezt a témát, mert érdekelt, hogy hogyan sikerült elindítani a reformációt? Milyen emberek voltak a reformátorok? Kik és miért vették pártfogásukba ezt az ügyet? Mi vezérelte őket? Dolgozatomban részletesen beszélek a Szatmári reformáció elindulásáról, reformátorairól és a pártfogó nemesi családokról, kitérek Erdőd városának és a Drágfi családnak a bemutatására, szót ejtek a Partium-i zsinatokról, aztán részletekbe menően tárgyalom az 1545-ös első-, és az 1555-ös második erdődi zsinatot. Végül egy kitekintésben bemutatom az erdődi gyülekezet alakulását, valamint írok a ,,Kopácsi István Egyháztörténeti Vetélkedőről" is, amivel méltó emléket állított a gyülekezet a reformáció nagyjainak.

SzakdolgozatBA Szakdolgozat2018Supervisor: Buzogány Dezső