A Marosi Református Egyházmegye vizitációs jegyzőkönyvei 1823-as év második felében

Contributor

A vizitációs jegyzőkönyvből kiderül a majd 200 évvel ezelőtt élt református emberek élete sem volt mindig játék és mese. Ha a Marosi Református Egyházmegyére gondolok és az 1823-as években lakó erdélyi református emberek, akkor kijelenthető, hogy sok vihart kellett kiállniuk. Azonban hitüket soha nem adták fel, nem veszítették el. Ezek a viharok ott voltak az egyházi élet mindennapjaiban is, a gyülekezetekben fellépő gondokban és az egyes családokat érintő problémákban. A vizitációs jegyzőkönyv olvasása és feldolgozása közben szinte megelevenedett előttem a majd 200 évvel ezelőtt élt ember mindennapja, hite, társadalmi beállítottsága, kérdései, harcai. Valamikor őseink mindent leírtak, válogatás nélkül. Jót és rosszat, szépet és visszataszítót, tökéletest és töredékest, méltóságteljes vagy gyalázatos eseteket is. A valóság tárul elénk ezekből a jegyzőkönyvekből. Olyan dolgok, amikre büszkék lehetünk és sajnos olyanok is, amikre egyáltalán nem vagyunk büszkék. Amikor ezt a munkát elkészítettem, nekem is az volt a szándékom, hogy mindent hűen közöljek, semmi se maradjon parlagon. Igyekeztem a fontosabb kérdéseket részletekbe menően tárgyalni, de a kevésbé fontos részeket sem hanyagoltam el. Az a cél vezérelt, hogy legalább olyan pontos munkát végezzek, mint elődeim. Soli Deo Gloria!