In New Testament textual criticism, a broad consensus has emerged that the Markan shorter ending, the scene of Jesus' agony (Luke 22:43–44), and the story of the adulterous woman (John 7:53–8:11) did not originally belong to the text of the Gospels. Because the traditions underlying these passages are early, the most recent critical editions of the Greek New Testament print them in the main text.
Az újszövetségi szövegkritikában széles körű konszenzus alakult ki arra vonatkozóan, hogy a márki rövidebb záradék, a Jézus agóniájáról szóló jelenet (Lk 22:43–44) és a parázna asszony története (Jn 7:53–8:11) eredetileg nem tartoztak az evangéliumok szövegéhez. A mögöttük meghúzódó hagyományok korai eredete miatt viszont a görög Újszövetség legújabb kritikai kiadásai a főszövegben közlik ezeket.
The primary aim of my thesis is to examine how and in what direction the image of God held by individuals struggling with addiction changed during rehabilitation in various rehabilitation centres. I also investigated whether this change influenced their therapy, especially in relation to abstinence. To answer these questions, I conducted 21 interviews, taking into account the complexity of the image of God.
A dolgozatom elsődleges célja, hogy felmérjem, a különböző rehabilitációs központokban végzett kutatásaim során megkérdezett, szenvedélybetegséggel küzdő alanyok istenképe milyen módon és milyen irányba változott a rehabilitáció során. Emellett azt is vizsgáltam, hogy amennyiben valós változás történik, az milyen hatással van az alany terápiájára, különösen az absztinencia szempontjából. Ennek megválaszolása céljából, az istenkép komplexitását szem előtt tartva, 21 interjút végeztem.
This master's thesis examines the ego concepts of the New Age and postmodernism, weighing them against the gospel and the Christian confessions. The research explores the birth of the modern self, focusing on how humanity shifted from following the divine order to creating its own identity. The thesis critiques the unstable, fluid identity of postmodernism, as well as the self-worshipping ego of the New Age movement. Based on Scripture and Reformed confessions, the work contrasts these modern secular ideas with the biblical worldview.
„A magiszteri dolgozat a New Age és a posztmodernizmus ego-fogalmát vizsgálja, megmérve azokat a történelmi keresztyénség és az evangélium mérlegén. A kutatás során a szerző feltárja a modern én kialakulásának folyamatát, fókuszba állítva azt a szellemi fordulatot, amellyel az ember a külső isteni rendhez való igazodást felcserélte a befelé forduló, autonóm önmegalkotással. A dolgozat kritikai elemzés alá vonja a posztmodernizmus dekonstruált, folyékony én-képét, valamint a New Age pszichologizált, önistenítő egoját.
In New Testament textual criticism, a broad consensus has emerged that the Markan shorter ending, the scene of Jesus' agony (Luke 22:43–44), and the story of the adulterous woman (John 7:53–8:11) did not originally belong to the text of the Gospels. Because the traditions underlying these passages are early, the most recent critical editions of the Greek New Testament print them in the main text.
Az újszövetségi szövegkritikában széles körű konszenzus alakult ki arra vonatkozóan, hogy a Márk rövidebb záradék, a Jézus agóniájáról szóló jelenet (Lk 22:43–44) és a parázna asszony története (Jn 7:53–8:11) eredetileg nem tartoztak az evangéliumok szövegéhez. A mögöttük meghúzódó hagyományok korai eredete miatt viszont a görög Újszövetség legújabb kritikai kiadásai a főszövegben közlik ezeket.
The Book of the Prophet Jeremiah contains four visions that are generally accepted by scholarly consensus: 1:11–12; 1:13–16; 24:1–14; and 38:21–23. This thesis examines the origin, structure, and possible interpretations of these visions, with particular attention to identifying and analyzing elements that indicate visionary experience. The book also contains several other passages that include vision-related elements, namely: 4:23–28; 11:18–23; 13:1–11; 25:15–38; 23:19–20/30:23–24; and 4:13–18. These disputed passages are also examined in the thesis.
Jeremiás próféta könyve négy konszenzusosan elfogadott látomást tartalmaz: 1,11–12; 1,13–16; 24,1–14; 38,21–23. A dolgozat a megnevezett látomások eredetét, szerkezetét, illetve értelmezési lehetőségeit vizsgálja, különös figyelmet fordítva a látomásra utaló elemek azonosítására és elemzésére. A könyvben további szövegegységek figyelhetők meg, amelyek látomásra utaló elemeket tartalmaznak, ilyen szakaszok: 4,23–28; 11,18–23; 13,1–11; 25,15–38; 23,19–20/30,23–24; 4,13–18.