Vidám Lívia

This thesis explores the concept of the immortality of the soul within the framework of Unitarian theology, integrating philosophical, theological, and contemporary scientific perspectives. Drawing upon both classical philosophical traditions and Christian theological reflections, the study investigates how the belief in the soul’s continuity after death has evolved and how it is interpreted today, particularly within Unitarian religious thought. The dissertation adopts an interdisciplinary and hermeneutical approach, with a particular emphasis on the existential and ethical implications of the doctrine of immortality. Rooted in the dignity of human reason and moral development, Unitarian theology emphasizes a rational faith dialogue over rigid dogma. The research highlights how this theological tradition addresses the question of immortality not merely as a metaphysical hypothesis but as a deeply human concern shaped by grief, hope, and the longing for transcendence. The study revisits classical views from Plato to contemporary neuroscience, and examines the intersections between consciousness, death, and spiritual continuity. Special attention is given to the theological reinterpretation of body-soul dualism and the notion of eternal life not only as a future state but as a present spiritual reality rooted in the ethical pursuit of goodness and love. The paper concludes that belief in the immortality of the soul, when approached through a Unitarian lens, is not only compatible with modern thought but also offers meaningful responses to contemporary existential questions. It invites believers and seekers alike to consider immortality as a living hope grounded in personal transformation and divine justice.

A dolgozat a lélek halhatatlanságának kérdését vizsgálja az unitárius teológia keretében, filozófiai, teológiai és kortárs tudományos nézőpontokat ötvözve. A klasszikus filozófiai hagyományokból és a keresztény teológiai reflexiókból kiindulva elemzi, miként alakult a lélek halál utáni tovább élésébe vetett hit, és hogyan értelmezik azt napjainkban, különös tekintettel az unitárius vallási gondolkodásra. A dolgozat interdiszciplináris és hermeneutikai megközelítést alkalmaz, különös hangsúlyt fektetve a halhatatlanság tanításának egzisztenciális és etikai vonatkozásaira. Az emberi értelem és erkölcsi fejlődés méltóságába vetett bizalmon alapulva az unitárius teológia a hit és értelem párbeszédét helyezi előtérbe a dogmatikus megközelítések helyett. A kutatás rámutat arra, hogy ez a teológiai hagyomány nem pusztán metafizikai hipotézisként tekint a halhatatlanságra, hanem mint mélyen emberi kérdésre, amelyet a veszteség, a remény és a transzcendencia iránti vágy formál. A dolgozat újraértelmezi a klasszikus nézeteket Platóntól a kortárs idegtudományig, és feltárja a tudat, a halál és a szellemi folytatás összefüggéseit. Kiemelt figyelmet kap a test-lélek dualizmus teológiai újraértelmezése, valamint az örökélet fogalma, mint jelen idejű spirituális valóság, amely az erkölcsi jóság és szeretet gyakorlásán alapul. A dolgozat arra a következtetésre jut, hogy a lélek halhatatlanságába vetett hit, unitárius szemszögből vizsgálva, nemcsak összeegyeztethető a modern gondolkodással, hanem érvényes és reményteli válaszokat is kínál a mai ember egzisztenciális kérdéseire. Hitre és keresésre hív, és az örökkévalóságot személyes átalakulásban és isteni igazságban látja beteljesedni.

A kutatásom célja elsősorban az volt, hogy minél több információt megtudjak a témával kapcsolatban, hogy ki mit gondol róla, hol tartanak a jelenlegi kutatások, és hogy a megtalált információk segítségével elmélyülhessek a témában. Másodsorban kíváncsi voltam az unitárius etika álláspontjára is ezzel kapcsolatosan, ugyanis jövendőbeli lelkészként fontosnak tartom azt, hogy lelkészeink fokozott mértékben lépjenek fel ennek a kérdésnek tárgyalása és megoldása érdekében. A dolgozatom további nagyobb részei a módszertan, a forrásirodalom, az adatok ismertetése, elemzése és végül az összefoglaló. A dolgozat elkészítése során fontosnak tartottam ismertetni elsősorban a család fogalmának különféle meghatározásait, annak funkcióit és jellemzőit, amelyekre vonatkozó információk az első fejezetben találhatók meg. Ezt követően a második fejezetben rátértem a fő témára, a családon belüli erőszakra, mely esetében külön kitértem annak felfedezésére, meghatározására, megjelenési formáira és végül a következményekre. Dolgozatomban még helyet adtam a különféle traumatizációs terápiáknak, melyek a gyógyulás folyamatának fontos részét képezik mind a gyermekek, mind pedig a felnőttek számára.