Repozitórium index

Vásárhelyi János személyének és munkásságának kutatása, úgymond még gyerekcipőben jár. Az említett témával senki sem foglalkozott behatóbban. Így e munka megalapozója lehet a Vásárhelyi-kutatásnak. A dolgozat, a hajdan élt püspök (1888-1960) származására és ifjúkorára fokuszál, a teológiai éveivel bezárólag (1910). Így életének következő területeit mutatja be: származása, kollégiumi évei és teológiai tanulmányai. Mindezt a következő munkamódszer alkalmazásával tárja az olvasó elé: első lépésként kortörténeti áttekintést ad, majd pedig a “tőle olvass” elve alapján, Vásárhelyi János önéletrajzírását követve mutatja be az eseményeket, úgy hogy közben más beszámolókkal is összeveti az abban leírtakat.

A dolgozatom fejezeteiben azokat a tényeket, problémákat, akadályokat ismeretem, amelyekkel a fűrészmezei gyülekezet és a lelkész kellett megküzdjön. Ilyenek a pénz hiánya, a lelkészi lakás rossz állapota és az előző lelkész hanyagsága. Azonban úgy a gyülekezet, mint a lelkész e viharos időkben példát mutattak: a hitben, az összetartozásban, a szeretetben, és az Isten iránti engedelmességben. A célom az volt e dolgozat megírásával, hogy ismertessem azt, hogy egy gyülekezet mennyi nyomorúságot, nehézséget elviselt és még ma is él, még ma is egy élő és virágzó gyülekezet. Mindezek az események lefolyása a gyülekezet és a lelkész hozzáállása és törődése példaértékűek kell, hogy legyenek számunkra.

Dolgozatom elkészítése során úgy éreztem magam mintha időutazáson vettem volna részt, de a feltárt anyag nemcsak élményt, hanem tanulságot is nyújt a jelen és jövendő nemzedék számára. Pontos képet kaphatunk az akkori gyülekezetek életéről, milyen nehézségekkel küszködtek, milyen igényeik voltak. Emellett arra is fény derül, hogy az egyházi szolgák fizetése miből állt, milyen igénnyel léptek fel a gyülekezeti tagok velük szemben. Az egyházfegyelemmel kapcsolatban értékes információk tárulnak az olvasók elé. Kitűnik, mennyire szigorúan vették a gyülekezetek fegyelmezését. Nemcsak az egyházi kereteken belül bűnnek minősített vétkekkel szemben léptek fel, hanem azok ellen is, amelyek mind a közösségi, mind a családi életre nézve károsak. A jegyzőkönyv elénk tárja a gyülekezetek erős élni akarását is, hiszen amellett, hogy az épületeket karbantartották, nem egyszer olvashatunk arról, hogy templomokat is építettek, tettek azért, hogy közösségük erősödjön, fennmaradjon.