Repozitórium index

Rácsnézet | Táblanézet

Használja a finomítókat a keresési eredmények szűréséhez.

SzakdolgozatBíró Kitti Odett2022Supervisor: Buzogány Dezső

A dolgozat segítségével betekintést nyerhettünk a 19. század elejének református egyháztörténetébe. A 19. századi református egyház élete korántsem volt olyan problémamentes, ahogyan azt gondolnánk. Legnagyobb problémát a katolikus egyházzal szembeni küzdelem okozta, ugyanis ez utóbbi minden lehetséges követ megmozgatott az előbbi elnyomásának érdekében – különösen a II. József uralkodása előtti időszakban. II. József trónralépésével a 19. századi reformátusok helyzete bizonyos fokú jobbulást mutat, azonban teljes vallásszabadságról itt még korántsem beszélhetünk. Továbbra is kisebbségben és elnyomásban éltek, azonban az uralkodó által bevezetett rendeletek korlátozták valamilyen szinten ezen visszaszorítások mértékét. 

PublikációŐsz Sándor Előd202229Pages: 483

Jelen értekezésben az Erdélyi Református Egyházban tartott esperesi (particularis) vizitációkról szólunk. Ennek az intézménynek a fejlődéstörténetét kívánjuk témakörök szerint megrajzolni a 16. század közepétől 1780-ig. 1780 korszakhatárnak tekinthető a vizitáció történetében, ugyanis ez év június 4-én a Désen tartott generális zsinat több évi tárgyalás után részletes vizitációs szabályzatot fogadott el. E rendelkezés eredményeképpen lassan megváltozott, egységesebbé vált az egyes egyházmegyék vizitációs gyakorlata. Ez az egységesítés viszont bizonyos mértékig sablonosodást is jelentett, az egyes traktusok éppen vizitációik különleges vagy specifikus részeit hagyták el. A jegyzőkönyvek jóval áttekinthetőbbek, de már másfajta szemléletmódot tükröznek.

SzakdolgozatAlföldi-Lakatos György2022Pages: 60Supervisor: Buzogány Dezső

Magiszteri dolgozatomban mindenekelőtt a Marosi Egyházmegye kialakulásának néhány főbb mozzanatát, illetve a XVIII. és XIX. század erdélyi protestáns egyházainak helyzetét ismertetem, hogy így többek között a kor református egyházának működésébe is betekintést nyerve keríthessünk sort az 1819-es év első felében felvett Marosi Egyházmegye vizitációs jegyzőkönyveinek tárgyalására. A vizitációs jegyzőkönyvekben feljegyzett eseteket különböző kategóriákra osztva írom le, annak függvényében, hogy az adott esetek példának okáért a gyülekezet lelkészeinek, tanítóinak, vagy gyülekezeti tagjainak stb. fegyelmi ügyeit, vagy egyéb, az egyházközség anyagi vonatkozású ügyeit tárgyalják-e. Mesteri dolgozatom végén pedig az általam átírt jegyzőkönyvek teljes szövegét ismertettem.

PublikációBuzogány Dezső20221151Pages: 62--68

Wilhelm Zepper szerint az egyházkormányzásnak két része van: a gyűlés (synodus) és az ellenőrzés (visitatio), és mindkettőnek megvannak a fokozatai. A családlátogatás (visitatio domestica) hasznát és szükségét illetően a látogatások közül ez a legfontosabb, mert a lelkész szolgálata ezzel lesz teljes. Feladata ugyanis nem merül ki csupáncsak a heti egy vagy két igehirdetésben, a lelkésznek is feladata, hogy az összes hallgatóját, akiket gondviselésére és hűségére bíztak egyen-egyenként pontosan megismerje, és ne csak az arcukat, hanem a lelküket is, vagyis teljesen és alaposan ismerje tanbeli előmenetelüket, természetüket, erkölcseiket és társalgásukat, az hitükön és életükön esett foltot, külső sikereiket és minden más olyan dolgot, amely a lelkigondozáshoz tartozik.

SzakdolgozatAmbrus Mózes2022Pages: 86Supervisor: Buzogány Dezső

Az 1940. augusztus 30-án megkötött II. bécsi döntés következményeként az Erdélyi Református Egyházkerület két részre szakadt. Körülbelül 240 000 dél-erdélyi református hívő maradt idegen uralom alatt. Vásárhelyi János püspök és az Erdélyi Református Egyházkerület Igazgatótanácsa megbízta Nagy Ferenc esperest és gróf Bethlen Bálint főgondnokot, hogy szervezzék meg a dél-erdélyi gyülekezetek igazgatását. Az Egyházkerületnek arról is döntenie kellett, hogy hogyan szervezik meg a Dél-Erdélyi Egyházkerületi Rész lelkészképzését. 1941. tavaszán továbbképzőt szerveztek a teológusoknak, amelynek elvégzése után befejezhették megkezdett teológiai tanulmányaikat. 1941. szeptemberében sikerült elindítani az oktatást a Nagyenyedi Bethlen Teológiai Akadémián, négy tanszékkel és négy főállású tanárral.

SzakdolgozatAndrási Zoltán-Sándor2022Pages: 62Supervisor: Buzogány Dezső

Dolgozatom a marosi református egyházmegye 1815-ös jegyzőkönyveinek a vizsgálatával foglalkozik. Elsősorban arra voltam kíváncsi, hogy milyen volt az esperesi vizitáció a XIX. század elején, és miben tér el ettől a mostani vizitációs eljárás. Munkámban leginkább a bizottság működésére fókuszáltam, de hangsúlyt fektettem arra is, hogy bemutassam az adott kor legfontosabb történelmi eseményeit. Kutatásom során sikerült kontextusában meglátnom azokat az eseményeket, amelyek a XIX. századi eseményeket előidézték. Elolvastam és digitalizáltam a marosi református egyházmegye vizitációs jegyzőkönyveinek egy részét az 1815-ös év első feléből. 

SzakdolgozatBaciu Marius-Alexandru2022Pages: 64Supervisor: Buzogány Dezső

Dolgozatom célja, hogy jobban megismerjük a Marosi Református Egyházmegye múltját az 1815-ös vizitációs jegyzőkönyvek alapján. Az adatokat nem csak nyersen közlöm, hanem témák szerint csoportosítva értelmezem is azokat, hogy az olvasó egy könnyen olvasható, jól strukturált szöveg alapján jól eligazodjon, könnyebben megértse a jeygzőkönyvben leírtakat. A dolgozatomban kitérek a kor református egyháztörténetére, valamint a Marosi Református Egyházmegye történetére is, hogy ez által még tágabb képet kapjunk, és a leírtakat könnyebben értelmezhessük.

SzakdolgozatBalogh Dávid2022Pages: 67Supervisor: Buzogány Dezső

Dolgozatom tárgya a Marosi Református Egyházmegye vizitációs jegyzőkönyvei az 1816-os év első felében. A Marosi egyházmegye szüleimnek több mint 20 éve szolgálati helye, de mindkét nagyapám is itt szolgált több évtizeden át lelkipásztorként. Én itt születtem, nevelkedtem, és elmondhatom, hogy már korai gyermekéveimtől kezdve betekintést nyertem, ismerkedtem mindazzal, ami az egyházi élet jelenét jelenti. Bevezető tanulmányt, történelmi háttér ismertetését, az esperesi tisztség – hatáskör és a vizitációs jegyzőkönyvek feldolgozását tartalmazza a dolgozat. Ezeknek a jegyzőkönyveknek tanulmányozása során átfogó képet nyertem a nevezett egyházmegye egészének életéről a 19. század legelejéről, valamint a megyéhez tartozó egyházközségek hitéletéről és a különböző területeken felmerülő problémáiról. Mindezen információk birtokában – és korom egyházi életének ismeretében, párhuzamot tudtam vonni, esetenként az akkori egyházi élet javára.

SzakdolgozatDósa Anett Beáta2022Pages: 66Supervisor: Buzogány Dezső

Mesteri dolgozatunk témája a Marosi Református Egyházmegye 1817-es év első félévében feljegyzett vizitációs jegyzőkönyvének feldolgozása. Dolgozatunkban különös figyelmet fordítunk arra, hogy a jegyzőkönyv feldolgozása mellett, ismertessük az akkori kort, a marosi egyházmegyét, az akkori kor vizitációit, szabályozásait. Ezen pontok bemutatását követően rátérünk a jegyzőkönyv bemutatására. Dolgozatunk öt fejezetből áll, melynek első három fejezetében betekintést nyerhetünk a Marosi Egyházmegye kialakulásába. Az utolsó fejezetek szorosan kapcsolódnak egymáshoz. A negyedik fejezetben olvashatjuk a marosi református egyházmegye vizitációs jegyzőkönyvének feldolgozását, valamint az utolsó fejezetünk tartalmazza az átírt jegyzőkönyvet.

SzakdolgozatVeress Eszter-Orsolya2022Pages: 100Supervisor: Kolumbán Vilmos József

Az erdélyi református egyháztörténeti kutatás elengedhetetlen része a rendelkezésre álló elsődleges források, ezek között pedig az elmúlt századok generális zsinati jegyzőkönyveinek ismerete. Az erre néző forrásfeltáró munka, a 19. századi események feltérképezése tekintetében folyamatban van, ennek a folyamatnak része a jelen dolgozat is. A dolgozat célkitűzése, az egyelőre rendelkezésre álló szakirodalom tekintetében kevésbé ismertnek mondható időszak, a 19. század első évtizedében történtek elemzése és feldolgozása, különös tekintettel az 1810–1811. évi generális zsinatokra. A jegyzőkönyvek digitalizálása és rövid elemzése mellett, olyan kérdések kerülnek megválaszolásra, mint például, hogy milyen úton jutott el az egyház a ma is ismert konfirmáció első formájának bevezetéséhez; hogyan és miből éltek a lelkészek, iskolamesterek ebben az időszakban; milyen jelentősége van egyes egyházi tisztségeknek, vagy akár, hogy hogyan is működik évszázadok óta az Erdélyi Református Egyház.

SzakdolgozatFodor Éva Annamária2022Pages: 94Supervisor: Kolumbán Vilmos József

Magiszteri dolgozatom témáját az 1807-es és 1809-es Erdélyi Református Egyházkerület zsinati jegyzőkönyvei képezik. Kutatásom elsődleges célja az átírási munka által az, hogy az 1807. és 1809. évi generális zsinat jegyzőkönyveit olvashatóbbá és átláthatóbbá tegyem. A kutatásom további célkitűzéséhez hozzátartozik az említett jegyzőkönyvek megvizsgálása és szakszerű feldolgozása. A dolgozatom témaválasztásában meghatározó szerepe van az egyháztörténet iránti érdeklődésemnek, valamint a múltban történt eseményeknek a feltérképezése általi értelmezése, tekintettel lévén az évszázad meghatározó eseményeire. A dolgozat kutatási módszertana a dokumentumelemzés, mivel jegyzőkönyvek átírásával és feldolgozásával foglalkoztam, amelyhez elengedhetetlen az információk elemzése.

SzakdolgozatGerendi Győző2022Pages: 80Supervisor: Buzogány Dezső

Szakdolgozatomat a Marosi Református Egyházmegye vizitációs jegyzőkönyveinek feldolgozásából készítettem. A dolgozatom során bemutattam az egyházmegye kialakulását, ismertettem a 18-19. század történéseit, eseményeit, illetve uralkodóinak kormányzását és egyházpolitákáját. A dolgozatom legnagyobb részét a vizitációs jegyzőkönyvekbe foglalt és tárgyalt ügyek feldolgozása képezi. A feldolgozott jegyzőkönyvi fegyelmi ügyek a meglátogatott gyülekezet lelkipásztorairól, tanítóiról, gondnokairól, és gyülekezeti tagjairól szólnak. Ezeket a fegyelmi ügyeket több szempont szerint kategorizáltam. A jegyzőkönyvek feldolgozása során kirajzolódnak és nyílvánvalóvá válnak a gyülekezetek anyagi helyzete és élete is. A történelmi áttekintés segít megérteni és behatárolni az adott korszak történéseit. A szakdolgozat egy teljes tájékoztatót nyújt az olvasónak a korszak gyülkezeteinek helyzetéről és életéről.

SzakdolgozatJuhos Barnabás Attila2022Pages: 58Supervisor: Buzogány Dezső

A dolgozatomban a marosi egyházmegye 1824-es vizitációs jegyzőkönyvét dolgozom fel. Annak érdekében, hogy érthető legyen mindaz, ami a jegyzőkönyvekben található, szükséges megérteni milyen viszonyok uralkodtak akkor a református egyházban. A dolgozat első fele igyekszik betekintést nyújtani a kor jellegzetességeiről. A vizitációs jegyzőkönyv feldolgozását olvasva, a dolgozatot kézbevevő és tanulmányozó személy meglepődhet azon, milyen pontossággal számoltak be a vizitációkról, milyen problémákkal küzdöttek a marosi egyházközségek és azon is, ahogy az egyházfegyelmet gyakorolták a 19. század első felében.

SzakdolgozatTatár László2022Pages: 109Supervisor: Buzogány Dezső

Dolgozatom az 1947-es párizsi békeszerződés utáni időszakkal foglalkozik, melyben hivatalosan is visszaállították a trianoni határokat. Fő kérdésem a kutatás során az volt, hogy az ezt követő időszakban érzékelhetők-e az Igazgatótanács jegyzőkönyveiben a békeszerződés utóhatásai, s hogy miként kezelte a vezetőség az erőt próbáló időket. Ennek érdekében feldolgoztam a mellékletként is csatolt 1947-es, illetve 1948-as igazgatótanácsi jegyzőkönyveket, s a történelmi időszak rövid ismertetése után ezeknek főbb ügyeit gyűjtöttem össze és rendszereztem. Néhol a Református Szemle cikkeit, lapjait használtam fel ahhoz, hogy teljes képet kapjak egy említett ügyről, határozatról, közleményről vagy körlevélről. A kutatás során a párizsi békeszerződéssel, mint említett üggyel nem találkoztam. Határozottan érezhető annak hatása, következményei, melyek a kommunizmus fellendüléséhez vezetnek.

SzakdolgozatLakatos Nándor2022Pages: 72Supervisor: Buzogány Dezső

Szakdolgozatomban a Marosi Református Egyházmegye 1820-as vizitációs jegyzőkönyveit dolgozom fel. A cél, hogy elérhetővé tegyem az egyháztörténet egy olyan szakaszába való betekintést, amely átláthatóbbá teszi az olvasók számára, az egyházmegye életét, működését, az egyházfegyelem érvényesítését az egyházi hatóságok által, valamint a hatalom gyakorlását ezek betartása érdekében. A dolgozat tartalmazza a jegyzőkönyvben található adminisztrációs, fegyelmi, gazdasági ügyeket, valamint az egyházmegyét vagy az aktuális egyházközséget meghatározó eseményeket. Munkám betekintést nyújt a XVIII századi egyház vizitált gyülekezeteinek egyházi életébe, igazgatásába, fejlődésébe, hiányosságaiba, valamint egy összehasonlítást kínál a korunkbeli református egyház működésével.

SzakdolgozatMajos Zoltán2022Pages: 56Supervisor: Buzogány Dezső

Dolgozatomban a Marosi Református Egyházmegye vizitációs jegyzőkönyvének 1820 novemberétől 1821 februárjáig tartó látogatásainak a digitalizálása, valamint a jegyzőkönyvben megjelent témák rendszerezése és feldolgozása a célom. Hogy átfogó képet kaphassunk a kérdéses időszakról a történelmi áttekintés, valamint az esperes munkakorének leírása segít, különös tekintettel a vizitációra, mint fegyelmi, valamint gazdasági hatóság. Ez által a tárgyalt időszak gyülekezeteinek mindennapjaiba láthatunk bele. Láthatjuk milyen problémákkal küszködtek a gyülekezetek, valamint azt is, hogy milyen anyagi háttérrel rendelkeztek, milyen terveik voltak a jövendőre nézve.

SzakdolgozatOrbán Attila2022Pages: 68Supervisor: Buzogány Dezső

A Marosi Református Egyházmegye szinte a magyarok keresztyénné válása óta létezett. A reformáció idején két katolikus főegyházmegye területére terjeszkedett ki. Miután egy kisebb része levált, Marosszék szinte teljes lakosságának hirdette a protestáns szellemiségben az evangéliumot. A jelenlegi dolgozat azoknak szól, akik bepillantást szeretnének nyerni az erdélyi református egyház XIX. századi mindennapjaiba. Célom, hogy az olvasóval először megismertessem a Marosi Református Egyházmegye múltját. Az egyházmegye megalakulásának megismerése után megfigyeljük, hogy milyen rendszer uralkodott a XVIII-XIX. századi egyházmegyében. Ezt követően megvizsgáljuk, hogy mit jelentett az esperesi vizitáció és ki volt az esperes a XIX. században. Végül az 1821-es vizitációs jegyzőkönyvek segítségével hű képet kapunk egyes gyülekezetek örömeiről és nehézségeiről.

SzakdolgozatSzabó László-Loránd2022Pages: 66Supervisor: Buzogány Dezső

Dolgozatomban a Marosi Református Egyházmegye vizitációs jegyzőkönyveit mutatom be az 1822-es év első felébből. A digitalizált és feldolgozott szöveg bemutatása előtt, ismertetem ezek létrejöttét és történetét. Az első rész a történelmi áttekintést tartalmazza, ezután következik a vizitáció bemutatása, majd a digitalizált anyag feldolgozása. Az adatokat kategóriákba rendezem a jobb átláthatóság érdekében. A munkám célja, hogy mélyebb betekintést nyújtsak az akkori egyházi élet mindennapjaiba.

SzakdolgozatVajda Szabolcs2022Pages: 56Supervisor: Buzogány Dezső

Dolgozatomban azt vizsgálom, hogy hogyan alakult ki az esperesi tisztség és vizitáció, mi volt a hatásköre, milyen feladatokat kellett ellátnia, röviden, hogy hogyan működött a XVIII-XIX. században. Emellett az is érdekelt, hogy milyen különbségek vannak az akkori és mai esperesi vizitáció között, illetve van-e különbség az adott kor egyházmegyéinek vizitációi között. Ez utóbbi összehasonlítást azért lehetséges, mert egy másik dolgozatban már foglalkoztam egyházmegyei vizitációs jegyzőkönyvekkel. A munka elvégzéséhez elsősorban a vizitációs jegyzőkönyveket kellett feldolgozni, digitalizálni, átírni. Ezután, annak jártam utána, hogy hogyan alakult ki a Marosi református egyházmegye, hogyan alakult ki az esperesi tisztség, illetve abban is el kellett mélyednem, hogy milyen volt az adott korszak egyházpolitikája. Arra jutottam, hogy az esperesi vizitáció sok változáson ment át az évszázadok során.

SzakdolgozatVarga Árpád-Péter2022Pages: 85Supervisor: Buzogány Dezső

A mesteri dolgozatomban, a Marosi Egyházmegye 1807 és 1808-ban folytatott esperesi vizitációval, pontosabban annak jegyzőkönyvével dolgoztam. Két évszázaddal ezelőtt a protestáns egyházak működését ellehetetlenítette az osztrák vezetés. Rendeletek hosszú sorával próbálták elősegíteni, sőt felgyorsítani a rekatolizáció folyamatát, azonban egyházaink képesek voltak ellenállni és fennmaradni ezekben a viszontagságos időkben is. A vizitációs jegyzőkönyv rengeteg információt közöl a két évszázaddal ezelőtti egyházi életről, a gyülekezetek esetleges problémáiról, de ugyanakkor az egyének mindennapi életéről is beszámol. A dolgozatomban tárgyalom a gyülekezetekben felmerült problémákat, értekezem a lelkészek, iskolamesterek és egyháztagok nehézségeiről, fegyelmi ügyeiről, de ugyanakkor azokról az eseményekről is, amelyek dicséretesnek bizonyultak a vizitáció számára.

SzakdolgozatVarga Tamás Sándor2022Pages: 93Supervisor: Buzogány Dezső

A vizitációs jegyzőkönyvből kiderül a majd 200 évvel ezelőtt élt református emberek élete sem volt mindig játék és mese. Ha a Marosi Református Egyházmegyére gondolok és az 1823-as években lakó erdélyi református emberek, akkor kijelenthető, hogy sok vihart kellett kiállniuk. Azonban hitüket soha nem adták fel, nem veszítették el. Ezek a viharok ott voltak az egyházi élet mindennapjaiban is, a gyülekezetekben fellépő gondokban és az egyes családokat érintő problémákban. A vizitációs jegyzőkönyv olvasása és feldolgozása közben szinte megelevenedett előttem a majd 200 évvel ezelőtt élt ember mindennapja, hite, társadalmi beállítottsága, kérdései, harcai. Valamikor őseink mindent leírtak, válogatás nélkül. Jót és rosszat, szépet és visszataszítót, tökéletest és töredékest, méltóságteljes vagy gyalázatos eseteket is. A valóság tárul elénk ezekből a jegyzőkönyvekből. Olyan dolgok, amikre büszkék lehetünk és sajnos olyanok is, amikre egyáltalán nem vagyunk büszkék.

SzakdolgozatZoltán Mihály Szabolcs2022Pages: 87Supervisor: Buzogány Dezső

Ez a dolgozat egy  bevezető tanulmányt és a jegyzőkönyv átírását tartalmazza. Vizsgáltam az esperesi vizitáció és az esperesi szolgálat mibenlétét. A vizitáció számtalan változáson ment keresztül az évszázadok során. Ide sorolom az egyházfegyelem térén történt változásokat, illetve az esperes jogkörének a változását. Abban az időben egy gyülekezetekben nem csak egy lelkész volt, hanem mellette volt a lévita és az iskolamester is. A hívekről azt mondhatjuk el, hogy a kor szigorúsága, a korszellem és az egyházfegyelem miatt jobban ragaszkodtak az egyházhoz.

SzakdolgozatAlmasi Blanka2022Pages: 55Supervisor: Buzogány Dezső

Dolgozatom első sorban a Görgényi Református Egyházmegye 1806-os helyzetének feltárásával, elemzésével foglalkozik. Az elsődleges kérdés, amire dolgozatomban választ adok: miben hasonlít és miben tér el mai egyházunk rendszerétől az 1806-os esperesi rendszer? Kutatásom legfontosabb következtetése, hogy a Görgényi Református Egyházmegye szerveződése sok mindenben eltér mai erdélyi egyházmegyéink működésétől: a legkomolyabb különbség az egyházfegyelem szigorú gyakorlása és a Kurátori Tanács vezető pozíciója. A legfontosabb hasonlóság a gyülekezeti problémák jellege, a Szentlélek munkálkodása.

SzakdolgozatKulcsar Brigitta-Noémi2022Pages: 80Supervisor: Buzogány Dezső

Dolgozatunk kiindulópontjaként megvizsgáltuk azt a kort, amelynek szabályai, eszméi és rendelkezései befolyásolták az általunk feldolgozott szövegekben említésre kerülő eseményeket, ti.  II. József uralkodásának a korát. Ezután szó esik az egyházmegye kialakulásának történetéről, arról, hogy a 16-17. századok során megnövekedett református gyülekezeteknek a száma hogyan vezetett a Kolozs és Torda vármegyékhez tartozó gyülekezetek kiválásához és ezzel magának a Görgényi egyházmegyének a megalakulásához. Ezt követően beszélünk magáról az esperesi vizitációnak a kialakulásáról, rendszeréről, szabályzatairól, a Vizitáció intézményén belül jelen levő különböző tisztségekről és az ezen tisztségeket betöltő személyek feladatköréről is. Igyekeztünk sorra megvizsgálni a Vizitáció gyülekezetekben tett adminisztratív, gazdasági illetve oktatással és fegyelmi ügyekkel kapcsolatos rendelkezéseit is. Milyen fegyelmi ügyek jelentek meg az adott gyülekezetekben?

SzakdolgozatVirginás Ervin2022Pages: 65Supervisor: Kolumbán Vilmos József

Minden időben íródik történelem, mert az időnek mindig valamilyen sajátos célja van. Az időt fontossá teszi tartalma, a benne rejlő lehetőségek sokasága. Igaz az is, hogy aki megfeledkezik múltjáról, annak átgondolásáról és a múlt értékeinek feldolgozásáról, jövőt készítő értékeiről, az ma elveszítheti a jövőt, annak elértéktelenedhetik az evangélium ereje, az egyház létezése. 

SzakdolgozatFüstös Paul-Gabriel2022Pages: 98Supervisor: Kolumbán Vilmos József

A felekezeti iskolák életében kezdettől fogva fontos helyet foglalt el az ének- és zeneoktatás. A dolgozat a reformáció örökségének ebből a szeletéből merít, és bemutatja a Kolozsvári Református Kollégiumban a 20. század első felében zajló ének- és zenekari munkát, különös tekintettel Tárcza Bertalan középiskolai tanár életére és munkásságára. Kiemelt szerepet kap a jelentősebb fellépések, a zeneszertári felszerelések, valamint az évről-évre kitűzött pályatételek bemutatása. Leltározzuk a fontosabb versenyeken elért eredményeket, és kísérletet teszünk egy részleges repertoár rekonstruálására is. A témafeldolgozásban elsősorban levéltári anyagokra támaszkodtunk. A kutatásban emellett alapvető fontosságú elsődleges forrásoknak bizonyultak az évente kiadott iskolai értesítők, valamint a korabeli erdélyi zenei tárgyú folyóiratok.

SzakdolgozatNagy Norbert2022Pages: 64Supervisor: Kovács Sándor

Felvinczi Györgyöt a 16–17. század egyik legkiemelkedőbb költőjének tartja a szakirodalom, életműve azonban ennél sokkal szerteágazóbb és érdekesebb. A kolozsvári unitárius kollégiumból induló életpálya egy szerelmi botránynak köszönhetően hirtelen irányt váltott, így Felvinczi az egyház helyett a kultúra szolgálatába állt. Az intézményes magyar színjátszás elindítójáról, és az első magyar opera megírójáról a korábbi kutatások azt feltételezték, hogy elhagyta az unitárius vallást. Néhány nemrégiben előkerült levéltári forrás felhasználásával azonban bizonyítható, hogy Felvinczi unitárius maradt haláláig. Dolgozatomban az életpálya és az iskolai színjátszás történetének bemutatása mellett ezeket az új forrásokat ismertetem és a mellékletben közlöm őket. A dolgozat felépítése lineáris, kronológiukus sorrendben mutatom be Felvinczi életútját, különböző tevékenységeit és irodalmi munkásságát.

SzakdolgozatBirizdó Szabolcs-Mihály2022Pages: 66Supervisor: Buzogány Dezső

A Görgényi Református Egyházmegye 1806-os évi jegyzőkönyvéből 18 egyházközség jegyzőkönyvét vizsgáltam. A kutatás során megvizsgáltam az egyházmegye kialakulását, templomok építését, lélekszámok változását. Láthatjuk, hogy a kor református egyháztörténete nagy hatást gyakorolt a Görgényi Egyházmegyére is. A kutatás fontosabb eredményei: a lelkipásztorok szolgálatainak minősége, az egyházi javak számbavétele, a fegyelmi ügyek tisztázása, valamint az iskolalátogatásról szóló rendelkezések feltárása. A kutatáshoz segítséget nyújtott az 1806-os évi vizitációs jegyzőkönyv, ahol pontos információkat szerezhettem a kor sajátosságairól, egyházkormányzati rendszeréről.

SzakdolgozatBiró István2021Pages: 64Supervisor: Kolumbán Vilmos József

A dolgozat célkitűzése az volt, hogy szakszerűen bemutassa a kolozsvári teológiai fakultáson végzett egyháztörténeti oktatást a fakultás 1895-ös megalakulásától egészen az 1948-ban bekövetkezett változásokig. A jelzett időszakban oktatott egyháztörténészek működési idejéhez szabott korszakokat egyenként megvizsgálva részletes kimutatást közöltünk az oktatott tantárgyakról, azoknak tananyagáról, az óraszámokról, mindezeket történelmi keretbe ágyazva. A következőkben összesítjük azokat a legfontosabb általános adatokat és kimutatásokat, amelyeket a kutatás során sikerült feltárni.

PublikációZsengellér József20211142Pages: 125--158

A magyar peregrinusok 17. századi héber nyelvű köszöntőversei feldolgozására vállalkozó kutatás részeként most három verset ismertetünk részletesen. Martonfalvi György, későbbi nagyváradi majd debreceni professzor és két tanítványának a hollandiai Franekerben írt carmina gratulatoriáját elemezzük, amelyek révén betekintést nyerhetünk a korabeli egyetemjárás közegébe, a szerzők és címzettek viszonyára, a héber nyelv magyarországi és hollandiai ismeretébe és oktatásába, a szerzők héber nyelvi és költészeti készségeibe. A versek most először kerülnek a nagyközönség elé 17. századi keletkezésük óta.

PublikációKiss Lajos András20211142Pages: 159--178

Az írás Fazakas Sándor Vétkeztünk… Egyház a történelmi és társadalmi bűnösszefüggések rendszerében című könyvének elemző bemutatására vállalkozik. Köztudott, hogy a múlt század legsötétebb évtizedeiben elsősorban a keresztény/keresztyén egyházak kerültek a különböző totális rendszerek elnyomó gyakorlatának célkeresztjébe. Éppen ezért sokáig lehetetlennek (vagy inkább) értelmetlennek tűnt a kutatók számára, hogy a társadalmi és magánbűnök kérdéseit az „érintettek”, azaz az egyházi szervezetek, illetve az egyházvezetés (olykor a laikus hívek) felől értelmezzék. Fazakas Sándor „tabukat döntögető” szerzőnek számít, mivel munkájában - a nehezen megélhető áldozati sors bemutatása mellett - magára vállalja a kollaboráció, az elnyomó rendszerekkel történő együttműködés morális és teológiai kérdéseinek feldolgozását is.

PublikációMagyar Balázs Dávid20211142Pages: 179--210

A 16. század második felében református őseink, akárcsak Luther és Kálvin, elvben elfogadták a házasságtörés halállal történő szankcionálásának lehetőségét és szükségességét. Véleményüknek igehirdetésekben, bibliamagyarázatokban, valamint egyházjogi művekben is hangot adtak. Ám teológiai és jogi gondolkozásuk gyakorlati megvalósulása komoly eltérést mutat, hiszen Kálvin János szolgálata alatt Genfben és Méliusz Juhász Péter idején Debrecenben, később pedig a hajdúvárosokban (Böszörmény, Hadház, Nánás) a házasságtörés bűnét korántsem automatikusan és kötelező jelleggel követte halálbüntetés.

PublikációBuzogány Dezső20211142Pages: 211--222

16. század második felében a katekizáció több szinten és helyszínen történt. A családban történő oktatás tette le a keresztyén tanítás alapjait, ezt a korabeli egyház igencsak fontosnak tartotta részben a gyermekek oktatása, részben a szülők önképzése szempontjából. Ezzel párhuzamosan a gyülekezeti lelkész is végezte az oktatást, többnyire vasárnap délután a templomban, ahol részt vett az egész gyülekezet, nemcsak külön a gyermekek, munkájának tehát kettős haszna volt, eredményességét a vizitáció a gyermekek felkészültségén mérte le. A gyermekeknek különféle fórumokon kellett számot adniuk a megszerzett ismereteikről, külön kiemelt alkalom volt a szokásos esperesi vizitáció, amely a templomban megjelent gyülekezeti tagoknak is tehetett fel kérdéseket a kátéből. Tehát a katekizációból és a kikérdezésből nem maradtak ki a gyülekezet idősebb tagjai sem.

PublikációViczián István20211142Pages: 223--238

Báró Kemény Simonné gróf Teleki Anna (1783–1851) életét 3 részletben közöljük. Az I. részben fiatalkorával, a II. részben Kemény Simonnal való házasságával, a III. részben özvegyi éveivel foglalkozunk. Teleki Anna apja id. gróf Teleki Domokos, a későbbi tordai főispán és emlékíró, anyja bethleni gróf Bethlen Judit. Már egy éves korában meghal édesanyja, majd hamar két testvére is. Hatéves koráig anyai nagyanyja, bethleni gróf Bethlen Elekné czegei gróf Wass Júlia neveli Apanagyfaluban és Kolozsváron. Amikor apja újra megnősül, hazakerül Sárpatakra. 15 éves korában, 1798-ban ifjú gróf Teleki Domokos, a híres ásvány-gyűjtő menyasszonya lesz, de vőlegénye tragikusan hamar, még abban az évben meghal.

PublikációBodnár Lajos20211141Pages: 89--107

Kovács Albert (1838–1904) teológiai szabadelvűségének forrásait azért szükséges feltárnunk, mert ezek nélkül nem lehet megérteni teológiai gondolkodását, és az ő helyét sem tudjuk meghatározni a liberális teológia, azon belül ezen irányzat magyarországi képviselőinek igen széles palettáján. Ebben a tanulmányban azon a hatásoknak eredetét kíséreltük felderíteni, amelyek gyermekkorában, kollégiumi, erdélyi és külföldi teológiai tanulmányai alatt érték, és gondolkodását formálhatták. A mezőbándi gyermekévek egyfelől a családban jelenlevő egyháziasságot, egyházszeretetet, másfelől a hanyatló egyház válságos helyzetének a felismerését nyomták bele kitörölhetetlenül lelkébe. Iskolai évei alatt főleg a racionalizmus eszmerendszerével ismerkedhetett meg, amely megalapozta a későbbi liberális teológiai irányultságot.

PublikációBuzogány Dezső20211141Pages: 108--113

Az Ifjúsági Keresztény Egyesület (IKE) történetéről írt és 2000-ben megjelent könyvem bevezetőjében ezt írtam: „Sokszor csodálattal és elcsodálkozva tekintünk vissza az erdélyi református gyülekezeti tagok, presbiterek, gondnokok példamutató egyház melletti kiállására a kommunista évtizedek alatt. A sorozatos fenyegetések ellenére is hősies kitartással vállalták szinte valamennyien egyházukat és hitüket. Honnan az erő, a helytállást tápláló erkölcsi tartalék? Meggyőződésem, hogy a református egyházban a két világháború között beindult belmisszió ifjúságot célzó szolgálatában találtak erőforrásra. [...] Ez a mozgalom közvetítette számukra Isten megtartó igéjét. Lelkészi szolgálatom ideje alatt nem egy olyan gyülekezeti taggal és presbiterrel beszélgettem, aki lelkesedéssel szólt a mozgalomról, és hálás szívvel emlékezett vissza arra, amit az IKÉ-től kapott.

SzakdolgozatNagy Norbert2021Pages: 30Supervisor: Kovács Sándor

A 17-ik század derekán a kolozsvári unitárius kollégium falai között feltűnt egy igen figyelemreméltó személyiség, akit nem sokkal az itt folytatott tanulmányai után a kollégium seniorának választott. Felvinczi György nem mindennapi élettörténete kettős síkon mozog. Egyaránt megtalálható benne a költőiség, a kultúra szolgálata, de ugyanakkor jelen van a botrány és a peremre sodortság is. Talán ebből a kettősségből adódik az is, hogy a „bohócz-múzsa hívének” nevezték őt. Dolgozatom célja bemutatni egy olyan személyiség irodalomtörténeti jelentőségét, aki közel egy évszázaddal előzte meg korát. Homályba vesző életműve olyan jelentős elemeket tartalmaz a magyar színjátszás történetében, amelyekről méltán kell megemlékezni. Mindezt ránk maradt művei és a róla szóló feljegyzések alapján kívánom megtenni.

SzakdolgozatBiró István2021Pages: 38Supervisor: Kolumbán Vilmos József

1940. augusztus 30-án a második bécsi döntés nemcsak Erdély földrajzi megosztottságát eredményezte, hanem magával vonta az Erdélyi Református Egyházkerület kettészakadását is. A korabeli egyházi vezetés jelentős szerepet játszott a két világháború közötti erdélyi magyar társadalom és közélet alakulásában, amit főként az oktatás terén igyekezett érvényesíteni. Ez alól a második bécsi döntést követő napok, hetek sem voltak kivételek. Jelen dolgozat azt a célt szolgálja, hogy pontos kimutatást közöljön azokról a kezdeti intézkedésekről, egyházi határozatokról, demográfiai következményekről, amelyek hatással voltak az erdélyi református egyház életére a második bécsi döntést követő hetekben, mindezt egy időrendet követő, eseménytörténeti szálon mutatva be.

SzakdolgozatDemeter Ilona Reményke2021Pages: 57Supervisor: Buzogány Dezső

Sok előnyét tapasztaltam annak, hogy ezzel a jegyzőkönyvvel foglalkoztam. Bepillanthattam elődeinknek mind az egyházi, mind a hétköznapi életébe, amely számomra meglepő módon nagyon szorosan összefonódott, akkor. Az egyház jelen volt az emberek életének minden területén, ez számomra, ebben a világban, nagyon furcsa. A Görgényi Református Egyházmegye 1804. év második felében lévő jegyzőkönyvének vizsgálata során egy kis szeletet kaphattunk a korszak erdélyi református gyülekezeteinek életéből, azok fegyelmi, adminisztrációs, és gazdasági ügyeiről. Ezek ismerete hozzásegített, hogy egy teljesebb egyházképet kaphassak, kaphassunk. A 19. század első felében nagyon fontos volt a templomlátogatás, annak ellenére, hogy egy kemény rekatolizációs időket élt meg a reformátusság. De legalább ugyanennyire számított az erkölcsös élet is. 

SzakdolgozatGáti Gábor2021Pages: 47Supervisor: Buzogány Dezső

A vizsgálat során megismerhettük, hogy hogyan jött létre a Görgényi Református Egyházmegye, hogyan szakadt el a Marosi Református Egyházmegyétől, valamint anya- és leányegyházai sorsa hogyan alakult. Betekintést nyertünk II. József kiadott türelmi rendeleteibe, hogy ezek mit foglaltak magukba és milyen hatással voltak a kor református gyülekezeteire, illetve más felekezeteire. Láthattuk, hogy annak ellenére, hogy a türelmi rendeletek nagy része a reformátusok kárára szolgáltak, mégsem tettek ellene semmit, viszont végezetül elmondhatjuk, hogy a megmaradt néhány rendelet, mely a reformátusok javára szólt, elindította a Görgényi Református Egyházmegyét a fejlődés útján. Az egyházmegye keletkezésének és eseményeinek vizsgálata, valamint a kor református egyháztörténetének bemutatása után a legnagyobb egységhez értünk, az esperesi vizitációhoz, melyben elsőízben az esperesi vizitációról esett szó általánosan.

SzakdolgozatGegő Csenge Beáta2021Pages: 52Supervisor: Buzogány Dezső

A Brassói reformátusság múltja a leírtak ismeretében igencsak viszontagságosnak nevezhető. Számos veszteség sújtotta őket, de mindig volt erejük felállni és újrakezdeni. A belvárosi Alpár Ignác tervezte templom lebontása után kétségbeesés helyett azon dolgoztak, hogy „templommá”, lelki házzá alakítsák a kapott tornatermet. Majd évtizedek múltán, mikor már úgy tűnt a kis imaházukat is elveszítik, Isten kegyelméből annak helyén építhettek templomot, egy fiatal lelkes lelkipásztor ösztönzésére, aki brassóiként maga is hordozta a veszteségek sebeit, aki eszköz volt Isten kezében, hogy a város református közösségnek végre kárpótlásként lehessen egy saját építésű temploma.

SzakdolgozatHorváth József2021Pages: 59Supervisor: Buzogány Dezső

Elérkeztünk a dolgozat utolsó pontjához melyben összegezzük a kutatás során vizsgált kérdések eredményeit, melyek által szerettük volna bemutatni az adott kor (19. század) körülményeit egyházi szemszögből nézve, mégpedig református nézetből. Az első részben a kor református egyháztörténetét tekintettük át röviden. Láthattuk azt, hogy nem volt gondtalan időszak az erdélyi protestantizmus számára a 18 – 19-ik századforduló, ugyanis Habsburg részről komoly megszigorítások jelentkeztek Erdélyre nézve, különösen a protestáns felekezetekre.

SzakdolgozatJózsa Tamás2021Pages: 63Supervisor: Buzogány Dezső

Jelen dolgozatunkban Heinrich Bullinger megigazulás-tanával foglalkoztunk. A reformátor 1543-ban írt egy János-kommentárt, aminek terjedelmes előszavában a megigazítást részletezte. Mivel a 16. században a különösen vitatott témák közé tartozott a megigazulás, ezt az előszót egy külön könyvecskében, füzetben is kiadták. A füzet tartalma ezidáig nem jelent meg magyar nyelven egységes formában. A tudomásunk szerinti egyetlen fordítás, vagy fordítás-próbálkozás Tőkés Istvánnak tulajdonítható. Ő, amikor a Bullinger egyéb műveiből vett idézetekkel magyarázta a Második Helvét Hitvallás című írásban megjelent fejezeteket, lefordított néhány részletet a Iustificatio című alkotásból is. A magyar egységes fordítás hiányában úgy gondoltuk, mindenképp foglalkoznunk kell ezzel a szöveggel. Munkánk során feltűnt, hogy Bullinger megigazulás-tanáról nagyon kevés forrás található a Bullinger-kutatásban, úgy a magyar, mint a német vagy angol, teológiailag vett értelemben fő nyelveken is.

SzakdolgozatKocsis Norbert-Iosif2021Pages: 46Supervisor: Buzogány Dezső

Egy olyan államban, amelyben egyszerre több nép és különböző felekezetek élnek meg egymás mellett az élet nem lehet konfliktusmentes. De a különböző népek és nemzetek nemcsak elszenvedik a másik szomszédságát, hanem tanulnak egymástól, kisegítik egymást. A dolgozatom megírásával célom az volt, hogy betekintést adhassak az olvasónak Erdély vallási életéről a 17. századból, még pontosabban ismertessem a román reformációt és annak történetírását. Fontos ismernünk egy nép múltját ahhoz, hogy megértsük jelenjét, döntéseit, ezért fontosnak tartottam bemutatni a román nép eredetét röviden az érdeklődők számára. A református missziónak egyik pozitív hozadéka, amelyet mind a román, mind a magyar történészek elismernek, az a román nyelvű nyomtatott szövegek megjelenése, melynek kezdeményezői a protestánsok voltak. Ez már a 16. században megkezdődött és a 17. században virágkorát élte.

SzakdolgozatLukács Róbert-Zoltán2021Pages: 67Supervisor: Buzogány Dezső

Teológus éveim előtt lehetőségem volt belelátni lelkészek, gyülekezetek életébe, mivel sokat tevékenykedtem a gyülekezet, az egyház közelében. Főleg teológus korom óta kritikusabb szemmel tekintek a lelkipásztorok és a gyülekezeti elöljárók által végzet szolgálatokra, valamint a gyülekezeti tagok egyházban való mozgásukra. Ez különösen fontos a saját fejlődésem érdekében, hogy lelkészként majd felismerjem mi az, amire különösen oda kell figyelnem és melyek azok a kérdéses, kényes területek a lelkészi szolgálatban, melyek nagy gyakorisággal terítékre kerülnek. Első sorban részletes betekintést nyertem abba, hogy mit jelentett 200 évvel ezelőtt lelkésznek lenni, mekkora felelőssége volt az iskolamesternek az egyházi munkába, az egyházi nevelésben; valamint, hogy a curatorok, egyházfiúk milyen széleskörű és sokoldalú tevékenységeket végeztek és mindez milyen hatással volt a gyülekezeti életre, és az evangélium hirdetésére.

SzakdolgozatMáté András Lőrinc2021Pages: 47Supervisor: Buzogány Dezső

A Görgényi Egyházmegye bemutatása céljából vizsgáltam az egyházmegye kialakulását, formálódását. A templomok, a szászok és a lélekszámok alakulását tekintve, több következményt figyelhetünk meg. Mindezekre hatást gyakorolt a kor református egyháztörténete, ami rányomta bélyegét az akkori egyház mindennapjaira. Ezek megvizsálása, ismertetése után, elérkeztem a dolgozatomban, arra a pontra, ami a legaprólékosabban, és legkonkrétabban betekintést adott az 1804-es év első felében a vizitálás alkalmával meglátogatott Görgényi Református Egyházmegyéhez tartozó egyházközségek helyzetébe. Ezt még a konkrét átírt jegyzőkönyv követi az utolsó nagyobb szövegrészben.

SzakdolgozatMolnár Ede2021Pages: 53Supervisor: Buzogány Dezső

A dolgozat négy pontban ad egy összképet a vizitációról. Az első két pont inkább a történelmi irányból közelíti meg a jegyzőkönyvet. Az elsőben az egyházmegye történetét ismerhetjük meg, először kulturális, népességi és területi szempontból, majd pedig a kialakulásának és formálódásának történetét tudhatjuk meg. Ez azért szükséges, hogy jobban megértsük a jegyzőkönyv feljegyzéseit, hogy be tudjuk határolni azok helyét és néhány esetben választ is tudjunk kapni a jegyzőkönyvben tisztázatlanul maradt kérdésekre. A második rész az adott kornak az egyháztörténeti eseményeit mutatja be, első sorban II. József uralkodása alatt végbement változásokat és egyházi rendelkezéseket. Ez azért fontos, mert segít a jegyzőkönyv  megírásának a körülményeit meghatározni és magyarázatot ad a vizitáció rendszerében végbement változásokra is.

SzakdolgozatNagy Ádám Attila2021Pages: 45Supervisor: Buzogány Dezső

A Görgényi Református Egyházmegye kezdeti szakasza azt mutatta be számunkra, hogy a reformációt követően a protestáns egyházak elterjedtek a vármegyékben a szászoknak köszönhetően. Az esperesség pedig az adminisztrációban segítette az egyházakat. A Görgényi Református Egyházmegye határai szinte teljesen megegyeznek a hajdani Ózdi főesperesség határaival. A 14-15. században a magyarok és a szászok együtt fejlődtek, rengeteg templom épült ebben az időben. Több templomot is a szászoknak köszönhetnek a magyarok. A 16. században a szászok kitelepedése után több falu magyarrá és reformátusokká lett, mind például Disznajó, Magyaró, Marosfelfalu, Beresztelke, Radnótfája, Abafája, Kisfülpös, Dedrádszéplak, Köbölkút. A 17. században a Görgényi egyházmegye függetlenné vált a Marosi egyházmegyétől. Fejlődésnek indultak a református közösségek, templomokat építettek, templomokat javítottak, harangot is állítottak. A 18.

SzakdolgozatNagy Dávid2021Pages: 56Supervisor: Kolumbán Vilmos József

A kátéoktatás, illetve maga a konfirmációi szertartás mai napig lényeges része az erdélyi református egyházi életben. A Heidelbergi Káté „felfedezése,” annak többszöri revideálása, illetve az Igazgatótanács 1936-ban kiadott rendelete értelmében, a katekézis egyre jobban kezdett el fejlődni, s ez a fejlődés mai napig is tart. A dolgozat témaköréhez nem tartozik hozzá a kateketika, mint gyakorlati teológiai tudomány módszertani ismertetése, emiatt nem is szerepel a dolgozat anyagában.

SzakdolgozatÖrdög Sándor2021Pages: 61Supervisor: Buzogány Dezső

A szakdolgozatom témája a Görgényi Református Egyházmegye vizitációs jegyzőkönyveiknek vizsgálata az 1801-es év második felében volt. Az első részben a kor református egyháztörténetébe nyertünk rövid betekintést. Megfigyelhettük azt, hogy ebben a korban, tehát a 18-19. században, Erdélyre nézve nagyon sok szigorítás érkezett a Habsburg részről, II. József által behozott rendelkezések befolyással voltak Erdély területére is. Azok a rendelkezések amelyek Magyarország területén a protestánsokra nézve előnyösek voltak, Erdély számára nem voltak azok mivel hátráltatták Erdélyt. Azonban a szigorítások ellenére azt láthattuk, hogy mégis a reformátusság meg tudta tartani az identitását, illetve Erdély terültén növekedni kezdett a lélekszám és az oktatás is fejlődött. Ezek a rendeletek nem hátráltatták az egyházakat, csak kellemetlenül érintette őket. A protestáns felekezetek azért tudtak fejlődni, mert nem volt éppen olyan szigorú nyomás a Habsburg részről.

SzakdolgozatSzabó Andor Gellért2021Pages: 76Supervisor: Kolumbán Vilmos József

A licenciátusi dolgozatomban egy általános leírást nyújtok a 19. századról, Erdély népességéről. Az 1785-ös népszámláláson a magyarok létszáma Erdélyben mindössze 33%. Az akkori kor mezőgazdasága, ipara és kereskedelme akkor kezdett fellendülni és a kulturális épp fellendülőben volt. Láthattuk, hogy a kultúrában is jelentős fejlődés kezdődött, hisz fellendült a könyv írás és nyomtatás, így könnyebbé és elérhetőbbé vált a tanulás, ennek következtében több és több ember járt iskolába és művelte magát. Egyházi szempontból kétségtelenül az egyik, ha nem a legfontosabb esemény az II. József a Türelmi Rendeletének a kiadása volt. Előzményei közé tartozott, hogy Mária Terézia idejében olyan törvény volt érvényben, ami nem engedte meg a protestáns híveknek a szabad vallásgyakorlást az ország bármely pontján, csak a kijelölteken. II. József ezt akarta felszámolni a Türelmi Rendelettel.

SzakdolgozatSzékely Laura Melinda2021Pages: 91Supervisor: Kolumbán Vilmos József

Az 1814. évi marosvásárhelyi generális zsinati jegyzőkönyvvel való foglalkozás számomra egy igazi kihívás volt, amelyre úgy emlékezek vissza, mint egy felfedező útra, amelynek minden szakaszában újabb ismereteket szereztem, és az út során igen hasznos és érdekes információkkal gazdagodtam. A dolgozatban elsősorban Erdély általános helyzetét mutattam be a 18. század végétől a 19. század első évtizedeivel bezárólag. Ebben a fejezetben először betekintést szerezhetünk Erdély politikai és vallási életének alakulásába, ezt követően kerül bemutatásra a nemzeti kulturális élete, társadalmi és gazdasági helyzete, valamint a kereskedelem, a bányászta, az ipar, amely mind hozzájárul egy érthetőbb kép megalkotásához az 1814. évi jegyzőkönyv olvasása során. A második nagy egységben egyház belső intézményeinek tanulmányozásával foglalkoztam. Itt alfejezetekre lebontva ismertettem az egyházközségnek a vagyonkezelői tisztségét és testületét, illetve a bevételi forrásainak lehetőségeit.

SzakdolgozatSzilágyi István2021Pages: 48Supervisor: Kolumbán Vilmos József

Dolgozatom végéhez érkezve úgy gondolom, hogy észlelhetővé vált a Te Deum laudamus kezdetű óegyházi tétel értékessége, annak teológiai mélysége, amelyet egyházunkban újra fel kellene fedezzünk. A munkám célkitűzése a Te Deum műfajának bemutatása, az abban rejlő teológiai vonatkozások ismertetése, illetve áthagyományozódásának módja a protestáns egyházakba – kitérve a magyar nyelvű reformátusok liturgikus használtára és néhány olyan alkalom felsorakoztatása, amelyen ez értékes óegyházi tétel szavain keresztül adtak hálát a Mindenhatónak.

SzakdolgozatBányai Csaba Attila2021Pages: 67Supervisor: Buzogány Dezső

Mesteri dolgozatom hat marosszéki gyülekezet 1681-es összeírásáról szól. Alapja a régi Marosi Református Egyházmegye legrégibb matriculája, amelybe annyi határozat, különböző oklevél, adományfeljegyzés, díjlevél van bemásolva, hogy Kelemen Lajos fioklevéltárnak mondta. A hat marosszéki gyülekezet, név szerint: Nyárdtő, Lőrincfalva, Lukafalva, Káposztásszentmiklós, Fintaháza, Kakasd-Meggyesfalva. A Matriculában található feljegyzések főként a 17-18. századból származnak, ritkán találunk 19. századi feljegyzéseket.

SzakdolgozatBucsi Brigitta2021Pages: 67Supervisor: Buzogány Dezső

Mesteri dolgozatom címe A Nagyenyedi Református Egyházmegye Vizitációs Jegyzőkönyve az 1802-es év második felében. A célom az volt, hogy meglássam azt, hogy hogyan működött az esperesi vizitáció ezelőtt 200 évvel, és hogyan működik napjainkban. Olvasmányaim és levéltári kutakodásaim során elmondhatom, hogy a vizitáció számtalan változáson ment keresztül az évszázadok során. Továbbá, arra is kerestem a választ, hogy az egyházfegyelmet hogyan és miképpen gyakorolták ezelőtt 200 évvel. Az átírt jegyzőkönyv szövege nagy segítségemre volt ebben, mert sok hasznos és valós példákkal találkozhattam.

SzakdolgozatCsalai Rebeka Júlia2021Pages: 90Supervisor: Buzogány Dezső

Az erdélyi IKE történelmének egy olyan szakaszával foglalkozunk a dolgozatban, ami egyáltalán nem volt egy könnyű időszak, hisz a két világháború közötti és a II. világháború kitörésének a kezdetét fedi az a négy és fél év, amit közelebbről megvizsgáltunk. Megfigyelhetjük, hogy 85 évvel ezelőtt melyek voltak azok az ifjúsági munkák, amelyek jól beváltak: ide tartozik az ifjúság imahete, a különféle konferenciák, nyári táborok szervezése, ugyanakkor azt is megfigyelhetjük, hogy nem csak lelki téren foglalkoztak az ifjúsággal, hanem a szellemi, identitást formáló munkára is hangsúlyt fektettek. A fiatalok dolgozatokat küldhettek be az Ifjú Erdély (az ifjúság lapjának) a szerkesztőségébe, s a különösen jó dolgozatokat jutalomban részesítették. Fontos látni azt a fajta igyekezetet, s erőfeszítést, amellyel az ifjúsági vezetők az IKE munka életben tartásáért, megmaradásáért harcoltak egy olyan időszakban, amikor sokszor a hatóság akadályozta a munkát.

SzakdolgozatGál Krisztián Rudolf2021Pages: 79Supervisor: Buzogány Dezső

A dolgozatunkban 3 év időszakát vizsgáltuk meg, az 1933-35 között működő IKE tevékenységeiről, programjairól, illetve nehézségeiről akartunk információkat gyűjteni, ezzel is jobban megismerve egyházunk, magyarságunk, illetve az ifjúsági munkánk történetét. Az említett 3 év feltérképzése céljából az erdélyi IKE tevékenységét közvetítő iratokat vizsgáltuk, név szerint a Református Szemle, az Ifjú Erdély, illetve a levéltári adatok voltak azok, melyek segítségével betekintést nyerhettünk az erdélyi ifjúsági munka hétköznapjaiba, tevékenységeibe, esetleges nehézségeibe. A tevékenységek tanulmányozása során szembesültünk az ifjúsági munka összetettségével, a háború előtti időkben szembejövő nehézségekkel, az állami szigor mellett való munkálkodással, és örömmel láttuk, hogy mindezen nehézségek ellenére is töretlen lelkesedéssel folyt tovább az ifjúsági munka.

SzakdolgozatGál Lídia Hajnal2021Pages: 89Supervisor: Buzogány Dezső

A dolgozat az IKE történetét tárja fel az 1940-1944-es évek között. Az „Ifjú Erdélyt”, a „Református Szemlét” és a levéltári adatokat használtuk, hogy egy átfogó és átlátható képet alkossunk e négy évről. Talán nem is gondolnánk, hogy az IKE munka ezekben a nehéz időkben is folyt. Gazdag volt mind a konferenciák szervezésében, mind a missziós alkalmak megtartásában, sőt egyéb látogatásokban és szervezkedésekben. Rengeteget tevékenykedtek. Az IKE célja az volt, hogy Istenhez vezesse a fiatalokat, s hogy ezek a fiatalok aztán másokhoz is odaforduljanak. A dolgozat bemutatja a régiek módszereit, buzgóságát, és hitét, melyek inspirálóak lehetnek a mai olvasók számára is. De ugyanakkor felbátorítanak arra, hogy a fiatalokkal és a fiatalok között szolgáljunk, még akkor is, ha sokszor nehéz, elakadunk, vagy akadályoztatva vagyunk. Isten minden időben munkálkodik. Ezt bizonyítja az is, hogy idén ünnepeltük az IKE fennállásának 100. évfordulóját.