Repozitórium index

In the present paper, we will present the minutes of the visitations of the dean of the Reformed diocese of Maros, written in the second half of 1816, in order to map the situation of the diocese in the first half of the 19th century. Before starting to work through the minutes, we have discussed in a few chapters the history and development of the diocese of Maros, the most important ecclesiastical figures of the time whose reigns influenced the life the Reformed Church in Transylvania, and we have also examined the diocese and the office of the dean in more depth. This was followed by a study of the records of the visitation of the dean. From these documents we learned about the relationship between the parishes. We also found out what disciplinary matters the dean and his associates had to deal with, which affected the leaders of the congregation as well as the members of the congregation.

Az angyaloknál kissebbé tétetett Messiás főpapi-megváltói munkáját elvégezve méltóképpen foglalta el helyét Isten jobbján. Személyét igaz emberségét, szenvedését és egész földi életútját vizsgálva bebizonyosodott az, hogy egyedül neki van joga a kegyelem királyi székét elfoglalni. Azért lett emberré, hogy az Isten emberrel való szövetsége a maga teljes mélységében megvalósuljon. Ennek a szövetségnek a közbenjárója és kezese a Messiás. Jahve személyében és tekintélyével jött el és lett nemcsak az új szövetség mediátora, hanem áldozata is, amelyben a Jeremiás által megígért bűnök bocsánata megvalósul. A Messiás ember, főpap, közbenjáró és áldozat. Az, ami eddig csak árnyék volt, itt ragyog most teljes dicsőségében.

A dolgozat fő célja Melanchthon Fülöp katekézisének kutatása és bemutatása, valamint az általa írt Catechesis puerilis című „könyvecske” magyar nyelven való ismertetése. A dolgozat különös figyelmet fordít Melanchthon életútjára, valamint a humanizmusnak és a reformációnak a katekézisre gyakorolt hatására. Természetesen, mielőtt ismertetné a „könyvecske” tartalmát, kitér a humanista gondolkodású tudós életére, és részletesen tárgyalja azokat a külső és belső hatásokat, amelyek gyermekkorától kezdve, tanárrá válásáig befolyásolták. Ezek után kerül sor a latin szöveg magyar nyelven való megszólaltatása. Régóta szerettem volna foglalkozni Melanchthon Fülöp munkásságával, és erre most lehetőségem nyílt. Az egyháztörténet mindig is magával ragadott. Fontosnak tartom a múltunk ismeretét, mert abból tudunk táplálkozni, példákat meríteni, de ez az ismeret bizonyos helyzetekben segít a jobb döntések meghozatalában is.

A kreacionizmus eszméje egyszerre több síkon szándékszik az Isteni kijelentést az emberi okoskodás eszközeivel felhígítani, maivá-azaz „divatszerűvé” tenni. A kreacionizmus egy eszmerendszert épít fel, amely különbözik az Isteni kijelentéstől. Ez az eszmerendszer a saját maga igazolására felhasznál tudományos, illetve áltudományos elméleteket, és ezekkel együtt kiemel a Szentírásból olyan részeket, amelyek kézenfekvőek az ő eszmerendszerük igazolására. Mivel hitvallásainkkal valljuk, hogy hitünk alapja Isten kijelentése, ezért szükségesnek tartom e kérdéskört – a kreacionizmust – a kijelentés zsinórmértéke, a kánon alapján megismerni.