Repozitórium index
A fenti keresősávban bármire rákereshet, beleértve a dokumentumok teljes szövegét. Használja a " " jeleket kifejezések keresésére. A keresési eredmények szűkítéséhez használja a finomító szűrőket. A nem nyilvános dokumentumok (például szakdolgozatok) csak egy részletet fognak megjeleníteni a keresési eredményekből.
Displaying 1 - 26 of 26 results.József, Jézus atyja és József, Jákób fia. Megjegyzések a Máté szerinti evangélium József-alakjának hagyománytörténetéhez
Publikáció
› Kató Szabolcs Ferencz
› 2024
› 15
› Pages: 11--28
Joseph, the father of Jesus, and Joseph, the son of Jacob. Observations on the Joseph figure in the Gospel of Matthew. The Gospel of Matthew (Mt) connects his texts with the Old Testament in various ways. Beyond the so-called reflexive quotations, Mt alludes to several Old Testament books and episodes with keywords, motifs, and compositional arrangement. This article investigates whether Mt uses a Joseph typology from Genesis in shaping his portrayal of Joseph, the father of Jesus. After a brief survey of the suggested links in this regard, the paper defines the concept of intertextuality at play here and evaluates the alleged parallels between the Joseph of Genesis and the Joseph of Mt. It seems that in the prelude, Mt presents his gospel as “the Book of the Genesis of Jesus Christ”, akin to a second Genesis.
Szakdolgozat
› Földvári Debóra
› 2020
› Pages: 33
› Supervisor: Adorjáni Zoltán
Dolgozatom tárgyát az Újszövetség azon női szereplői képezik, akik valamilyen formában gyülekezeti szolgálatot töltöttek be, illetve olyan megnevezések társulnak nevük mellé, amelyek gyülekezeti szolgálatra utalhatnak.
Publikáció
› Adorjáni Zoltán
› 2017
› 110
› 2
› Pages: 127--132
Buzogány Dezső (Szederjes, Maros megye, 1957. június 30.) egyháztörténész, folyóiratunk felelős szerkesztője, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző Karának professzora és a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet társult professzora nemsokára tölti be 60 életévét. Ezért hadd álljon előttünk eddigi pályafutása és munkássága.
Publikáció
› Adorjáni Zoltán
› 2017
› 110
› 5
› Pages: 537--537
A Magyar Református Egyház közös zsinata 2017. június 24-én tartotta újabb ünnepi ülését a debreceni református Nagytemplomban a reformáció 500. és A Második Helvét Hitvallás elfogadásának 450. évfordulója alkalmából.
Szakdolgozat
› Molnár Éva
› 2013
› Pages: 62
› Supervisor: Balogh Csaba
A szövegek egymás számára erőforrást jelentenek. Az erőforrást kétféleképpen aknázhatjuk ki: egyfelől a szöveg történeti adottságainak figyelembevételével, másfelől pedig a szövegtartalmak párhuzamba állításával. A Bibliai szövegek elemzésénél Schulz és Miller nyomdokain dolgozunk, ugyanis ők hatékonyan egybekapcsolták a hagyományos és széleskörűen gyakorolt bibliaértelmezést (diakron, történeti eljárás) a modern irodalomtudományban észlelt hermeneutikai fordulattal (szinkron, szövegorientált eljárás). Az intertextualitás tehát a szövegekben levő erőforrásokra koncentrál. Kutatásunk az intertextualitásnak ilyen fajta forráskutató vagy explorációs munka. A szövegköztiség meghatározza ugyan a maga játékterét (szöveg-szöveg), viszont a játéktér határai és szabályai nagyon képlékenyek.
Szakdolgozat
› Petkes Csilla Ilonka
› 2016
› Pages: 80
› Supervisor: Kállay Dezső
Úgy gondolom, hogy nem én vagyok az egyetlen, akit az Apostolok Cselekedetei elején olvasottak, illetve a többi újszövetségi iratokban található ősgyülekezetről szóló híradások nem csupán csodálatra indítanak, hanem mély vágyat is keltenek bennem a felől, hogy mai gyülekezeteinkben ugyanaz a lelkesedés, buzgóság, Isten megismerése utáni vágy legyen jelen, mint az első gyülekezet életében volt.
Szakdolgozat
› Farkas Orsolya
› 2018
› Pages: 86
› Supervisor: Czire Szabolcs
Dolgozatunkban megkíséreltünk egy átfogó képet kialakítani a Prédikátor könyve egészéről, mondanivalójáról, tematikájáról. Az intertextuális vizsgálódásunk során láthattuk, hogy a vizsgált Bibliai szövegek, milyen kölcsönhatással vannak egymásra, mi a szerepük, milyen mondanivalót hordoznak. Az ember hajlamos végletekben gondolkodni. A Prédikátor könyve is gyakran jut el idáig. A magyarázók véleménye legszélsőségesebben a könyv tartalmának, mondanivalójának megítélésében különül el egymástól. Az egyik véglet teljes szkepszist, sőt hitetlenséget olvas ki a könyvből, a másik pedig egyenesen az „istenfélelem énekek énekének” látja. Mindegyik iránynak megvan a maga többé-kevésbé jól megalapozott érve állításának igazolására. Ott vizsgálja e könyv az embert, ahol valójában is áll: a születés és a halál, a jó és a rossz ütközőpontjában. A legegyszerűbbnek tűnő szövegek megértése okozza néha a legnagyobb fejtörést, mert semmi sem az, aminek gondoltuk.
Szakdolgozat
› Gál Enikő
› 2017
› Pages: 71
› Supervisor: Adorjáni Zoltán
Dolgozatom fő célkitűzése, amint az a cím is tükrözi, József és Aszeneth apokrif irata és az Újszövetség közötti kapcsolat vizsgálata. Célom: felhívni a figyelmet arra, hogy az Újszövetség kutatása során nem szabad megfeledkeznünk az apokrif iratok fontosságáról.
Szakdolgozat
› Földvári Debóra
› 2021
› Pages: 48
› Supervisor: Adorjáni Zoltán
A bevezető részben betekintést nyerhettünk az I. században élő nők helyzetébe, így láthattuk, hogy életmódjuk eltérő volt a különböző országokban, tartományokban. Általános következtetésként azonban levonható az, hogy a férfi jellemétől megkülönböztetett, alacsonyabb státuszt tölthettek be, s így kevesebb joggal rendelkeztek. A második részben azokra az igeversek megvizsgálására került sor, amelyeket Pál apostol és az 1Tim szerzője intézett két különböző gyülekezethez, s amelyekben hallgatásra inti az asszonyokat. A gyülekezetek helyzetét, valamint a kutatók magyarázatát összevetve az 1Kor 14,33–35-tel azzal a magyarázattal értek egyet, miszerint a nők kíváncsi természete, fecsegő beszéde zavarta a gyülekezeti alkalmak rendjét, s így akadályozta az ige magyarázatát. A másik fontos ok, amelyre az apostol már korábban is utal a nyelveken szólás kapcsán, az az „avatatlanok” megbotránkoztatása.