Sorsfordító véletlenek. Exegetikai töredékek a véletlenről és az ösztönről Mózes második könyve első részeiben

Contributor

A Szentírás két alapténye, a teremtés és a megváltás leírásában számos olyan helyzet: esemény, találkozás olvasható, amelyekre nincs emberi magyarázat, amelyeknek nincs kikövetkeztethető oka, amelyekben nem fedezhető fel semmilyen következetesség. Ezek a köznyelv és -gondolkozás szerint véletlenek, a filozófia pedig sorsszerűségnek nevezi. A természettudósok törvényszerűségeket állapítanak meg, de be kell vallaniuk, hogy olyan kozmológiai események is lejátszódhattak, amelyekre nincs magyarázat. A történészeket nem annyira az esetlegesség (események, találkozások egybeesése) érdeklik, mint inkább azoknak következményei, s nem felelnek arra a kérdésre, hogy mi lett volna, ha… – teljesen jogosan.

Bibliográfiai hivatkozás

Kozma Zsolt: Sorsfordító véletlenek. Exegetikai töredékek a véletlenről és az ösztönről Mózes második könyve első részeiben. In: Kozma Zsolt (ed.): Lekötelezetten. Igetanulmányok, gyülekezeti előadások. (2012), 59--70