Publikációk
Böngészés publikációtípus szerint
Hodossy-Takács Előd
› 2017
› Oldal: 133--144
Varga Zsigmond életútja, sorsa azért különleges, mert a magyar történelem egyik viharos szakaszának hamisítatlan lenyomatát láthatjuk benne. Ha visszatekintünk a számára adatott hét évtizedre, és személyes sorsát ennek az időkeretnek históriájában szemléljük, akkor ez az időszak a magyar kultúrtörténet egyik utolsó fénykorát, az első világháborút, a két világháború közötti éveket, a második nagy világégést és egy újabb sötét kor kezdetét öleli fel.
Szaktanulmány
› Újszövetség, Egyháztörténet
› vallástörténeti iskola, magyar egyháztörténet, görög nyelv
Adorjáni Zoltán
› 2017
› Oldal: 127--132
Buzogány Dezső (Szederjes, Maros megye, 1957. június 30.) egyháztörténész, folyóiratunk felelős szerkesztője, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző Karának professzora és a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet társult professzora nemsokára tölti be 60 életévét. Ezért hadd álljon előttünk eddigi pályafutása és munkássága.
Közlemény
› Egyháztörténet, Egyéb
› köszöntés
Balogh Csaba
› 2017
› Oldal: 331--332
Beszámoló
› Gyakorlati teológia
› Ravasz László kör, Kolozsvári Protestáns Teológia Kutatóintézete, gyakorlati teológiai kutatás
Balogh Csaba
› 2017
› Oldal: 330--331
Beszámoló
› Egyéb, Egyéb
› Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet Könyvtára, Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, kortárs teológia, tehetséggondozás
Zabán Bálint Károly
› 2017
› Oldal: 316--330
Beszámoló
› Egyháztörténet
› konferencia, John Owen, puritanizmus
Geréb Zsolt
› 2017
› Oldal: 307--315
Recenzió, kritika
› Újszövetség
› Ulrich Luz, hermeneutika, újszövetségi exegézis
Riemer Roukema
› 2017
› Oldal: 299--306
A bibliahamisítók: Miként vezetnek félre minket az igazságot illetően (Die Bibelfälscher. Wie wir um die Wahrheit betrogen werden) című könyvében Klaus Berger az Újszövetség történetkritikai módszerrel végzett egzegézisét bírálja. Bár polémiában sok mindent kifogásolhatunk, könyve mégis figyelemre méltó, és teológiai törekvését/szándékát komolyan kell vennünk.
Recenzió, kritika
› Klaus Berger, történetkritika, újszövetség-kutatás
Krecht Gyöngyvér
› 2017
› Oldal: 281--298
A tanintézmény a századforduló éveiben szervezett előadásai a diákok esztétikai nevelésén túl a város, a környék ízlésformálásához járultak hozzá. A politikai, egyházi főméltóságok, iskolatámogatók, írók és költők születésének vagy halálának évfordulóin szervezett ünnepségek, a zabolai emléktábla, valamint a tanintézmény zászlójának avatására kitalált ünnepi forgatókönyvek a kor társadalmi életének meghatározó elemei maradtak.
Szaktanulmány
› Egyháztörténet
› Székely Mikó Kollégium, iskolatörténet
Ledán M. István
› 2017
› Oldal: 268--280
A Szentírás viszonylag gyakran beszél a halálról, a halottak állapotáról az alvás képével. Mi több, valahányszor az Újszövetség kifejezetten a Krisztusban hívők vagy az ószövetségi kegyesek haláláról beszél, következetesen az alvás képét használja. Ez a kép viszont nem használatos a kívülállókkal vagy a súlyosan vétkező, „halálos” bűnt elkövető hívőkkel kapcsolatban. Kálvin is megjegyezte, hogy az aludni ige általánosan használt kép ott, ahol a Szentírás a halálról beszél, ő maga azonban kissé idegenkedett a kifejezéstől, mivel az a korban „terhelt” volt, ugyanis az anabaptisták számára…
Szaktanulmány
› Rendszeres teológia
› köztes állapot, halál utáni élet, lélek
Székely Csilla Imola
› 2017
› Oldal: 249--267
Makkai Sándor írásaiból, a róla szóló méltatásokból egy újítani kész, nagyszerű és merész lelket ismerünk meg. Azok az irányelvek és programok, amelyeket közel egy évszázada fogalmazott meg, ma is újszerűen, frissen, egészen közelről hatnak, de mindaz a sok ötlet és terv, amely megszületett benne, ma sem valósult meg igazán. Maga Makkai Sándor is sokat tett azért, hogy beszédei, tanulmányai, prédikációi, programadásai, célkitűzései ne csak szavak maradjanak. Az új nemzeti-történelmi helyzethez nemcsak megírta a „magunk revíziója” égető szükségességét, hanem revízió elé állította önmagát is…
Szaktanulmány
› Gyakorlati teológia
› Makkai Sándor, egyház és társadalom, nemzeti identitás
Lészai Lehel
› 2017
› Oldal: 237--248
A hatalom (exúsziá) fogalma gyakran előfordul az Újszövetségben, és legalább négy vonatkozása van. Először is a hatalom döntési szabadságot vagy cselekvési jogot jelent minden gátló körülmény nélkül. Minden ilyen hatalom Istennel kezdődik, és Istentől ered, mert „nincs hatalom mástól, mint Istentől” (Róm 13,1). A hívőknek joguk van Isten gyermekeivé válni (Jn 1,12), és szabadságuk van a törvényre nézve (1Kor 8,9). Jóllehet a hatalom értéktelen az azt érvénybe léptető erő nélkül, árnyalatnyi különbséget kell tennünk a két fogalom között. A hatalom első értelmezése tehát elkülöníthető az…
Szaktanulmány
› Újszövetség
› tanítványság, egyház és állam, vallás és politika, hatalom
Kurta József Tibor
› 2017
› Oldal: 446--448
Beszámoló
› Egyháztörténet
› kiállítás, könyvtár, peregrináció, peregrinációs emlékkönyv