Karl Barth, Vasady Béla és Charlotte von Kirschbaum bejegyzése a Kolozsvári Teológia vendégkönyvébe (1936)
Karl Barth, Vasady Béla és Charlotte von Kirschbaum bejegyzése a Kolozsvári Teológia vendégkönyvébe (1936)
Barth Erdélyben
Karl Barth és kolozsvári hallgatósága (1936)
Karl Barth kolozsvári Teológiai Fakultáson tartott előadásainak hallgatósága a Fakultás udvarán.
Az ún. „Barth-emlékfa” ültetése
Az ún. „Barth-emlékfa” ültetése. Balról jobbra: az előtérben Karl Barth, Vásárhelyi János és Tavaszy Sándor; a háttérben pedig Gönczy Lajos, Nagy András, Maksay Albert és László Dezső
A hitvalló Karl Barth elítéli Nagyváradon a bolsevizmust és a fasizmust (1936)
A most előkerült nagyváradi Barth-interjú azért is fontos, mert eddig úgy tudták egy 1939-es levele alapján, hogy Barth feltételezhetően ettől a dátumtól kezdve tett egyenlőségjelet a bolsevizmus és a fasizmus közé, és hogy akkor állapította meg: a nemzeti szocializmus és a bolsevizmus egymásnak rokonai. Barth tehát ettől kezdve hitt a „Hitlerei” bukásában. Az interjúból azonban az derül ki, hogy mindezekről már 1936-ban is beszélt nyilvánosan, Nagyváradon.
Karl Barth hatása az erdélyi magyar református gyakorlati teológiára
Teológusoknak, igehirdetőknek, mindnyájunknak éreznünk kell, hogy a barthi teológia erdélyi elfogadása nem a teológiai tudományágak egyikét-másikát érinti, hanem az egész teológiát. Akkor is így van, ha ez ma már csupán szellemtörténeti vagy tudománytörténeti eseménynek látszik. Hatásával akkor is számolnunk kell, ha egyesek ma már magát a kérdést időszerűtlennek látják.
Erdélyből Karl Barthról. Karl Barth Erdélyről
E szokatlannak tűnő cím arra az ez ideig feldolgozatlan teológiai-társadalmi kérdésre utal, melyből kitűnik, hogy a 20. századnak talán páratlan tekintélyű teológusa, Karl Barth miképpen viszonyult 1940-ben az erdélyi magyar, illetve a magyar erdélyi határváltozáshoz, más szóval: az akkori Észak- és Dél-Erdély történelmi adottságához.