1940. augusztus 30-án a második bécsi döntés nemcsak Erdély földrajzi megosztottságát eredményezte, hanem magával vonta az Erdélyi Református Egyházkerület kettészakadását is. A korabeli egyházi vezetés jelentős szerepet játszott a két világháború közötti erdélyi magyar társadalom és közélet alakulásában, amit főként az oktatás terén igyekezett érvényesíteni. Ez alól a második bécsi döntést követő napok, hetek sem voltak kivételek. Jelen dolgozat azt a célt szolgálja, hogy pontos kimutatást közöljön azokról a kezdeti intézkedésekről, egyházi határozatokról, demográfiai következményekről, amelyek hatással voltak az erdélyi református egyház életére a második bécsi döntést követő hetekben, mindezt egy időrendet követő, eseménytörténeti szálon mutatva be. A dolgozat az erről a korszakról született magyar- és egyháztörténeti szakirodalmon kívül elsősorban a korabeli egyházi levéltári forrásokon és a sajtó közlésein alapul, amelyből az is kiderül, hogy elődeink miként látták és élték meg ezt a váratlan fordulatot.
Váratlan fordulat
Subtitle
A második bécsi döntés és az Erdélyi Református Egyházkerület
Contributor
Tartalmi besorolás
Szakdolgozat típusa: TDK
Szakterület: Egyháztörténet
Kulcsszavak: erdélyi református egyháztörténet, Erdélyi Református Egyházkerület, dél-erdélyi református egyház, Második Bécsi Döntés