A dolgozat négy pontban ad egy összképet a vizitációról. Az első két pont inkább a történelmi irányból közelíti meg a jegyzőkönyvet. Az elsőben az egyházmegye történetét ismerhetjük meg, először kulturális, népességi és területi szempontból, majd pedig a kialakulásának és formálódásának történetét tudhatjuk meg. Ez azért szükséges, hogy jobban megértsük a jegyzőkönyv feljegyzéseit, hogy be tudjuk határolni azok helyét és néhány esetben választ is tudjunk kapni a jegyzőkönyvben tisztázatlanul maradt kérdésekre. A második rész az adott kornak az egyháztörténeti eseményeit mutatja be, első sorban II. József uralkodása alatt végbement változásokat és egyházi rendelkezéseket. Ez azért fontos, mert segít a jegyzőkönyv megírásának a körülményeit meghatározni és magyarázatot ad a vizitáció rendszerében végbement változásokra is. A harmadik részben pedig az egyházmegyei vizitáció történetét mutattam be, először általánosan a vizitáció menetét és kialakulásának történetét, valamint az esperesség történetét, azért, hogy érthetőbbé váljon a jegyzőkönyv szövege az olvasó számára.
Ezt követően az átírt szöveget elemzem. Bemutatom a vizitáció menetét a görgényi egyházmegyében. A jegyzőkönyvben leírt határozatokat, eseteket, panaszokat, számadásokat három nagy egységbe csoportosítottam, azért, hogy áttekinthetőbbek legyenek és, hogy a vizitáció feladatköre és szerepkörét megvilágítsák és érthetővé tegyék. A három csoport a következő: adminisztratív ügyek, fegyelmi ügyek és gazdasági ügyek. Adminisztratív ügyek közé tartoztak a kapcsolati viszonyok elrendezései gyülekezetek vagy felekezetek között, a tanuló gyerekek számon tartása és a gyülekezeti jegyzőkönyvek helyes és pontos vezetésének az ellenőrzése. A fegyelmi ügyeket négy részre oszthatjuk, előbb a lelkipásztorok fegyelmi ügyei, a tanítók ügyei, majd a gondnokok és a gyülekezeti tagok fegyelmi ügyei, mindegyikről olvashatunk az átírt szövegben. A harmadik egységbe a gazdasági ügyek tartoztak, azaz az egyházi épületek állapotának a felmérése, ingatlanok és ingóságok rendezése és fenntartása, a lelkipásztorok és tanírtók kifizetésének az elrendezései és a gondnoki számadása az egyház pénzéről, kamatjáról és vagyonairól. A dolgozat végén pedig a jegyzőkönyv szövegét olvashatjuk eredeti nyelvezetében.