A Görgényi Református Egyházmegye kezdeti szakasza azt mutatta be számunkra, hogy a reformációt követően a protestáns egyházak elterjedtek a vármegyékben a szászoknak köszönhetően. Az esperesség pedig az adminisztrációban segítette az egyházakat. A Görgényi Református Egyházmegye határai szinte teljesen megegyeznek a hajdani Ózdi főesperesség határaival. A 14-15. században a magyarok és a szászok együtt fejlődtek, rengeteg templom épült ebben az időben. Több templomot is a szászoknak köszönhetnek a magyarok. A 16. században a szászok kitelepedése után több falu magyarrá és reformátusokká lett, mind például Disznajó, Magyaró, Marosfelfalu, Beresztelke, Radnótfája, Abafája, Kisfülpös, Dedrádszéplak, Köbölkút. A 17. században a Görgényi egyházmegye függetlenné vált a Marosi egyházmegyétől. Fejlődésnek indultak a református közösségek, templomokat építettek, templomokat javítottak, harangot is állítottak. A 18. században méginkább fejlődésnek indultak az egyházak annak ellenére, hogy Habsburg uralom alatt álltak. Több nehézséget kellett átélniük, sérelmeket szenvedtek, mint például, hogy templomaikat elvették. Mégis arról olvasunk, hogy a fejlődés nem állt meg, sőt gyarapodásnak indultak mint lélekszámban, mint a templomokat illetően. Ez a lélekszámbeli gyarapodás a 19. és 20 századokban is folytatódott, hiszen a háborúmentes időszak után ez lehetséges volt. Ebben az időszakban már tantermeket és kultúrházakat is építettek.
A Görgényi Református Egyházmegye vizitációs jegyzőkönyvei az 1803-as év második felében
Contributor
Tartalmi besorolás
Szakdolgozat típusa: BA Szakdolgozat
Szakterület: Egyháztörténet
Kulcsszavak: Görgényi Református Egyházmegye, jegyzőkönyv, vizitációs jegyzőkönyv