Tábori lelkész kapcsolata a hátországgal az első világháborúban

Contributor

A dolgozat nemcsak a tábori lelkészi szolgálatról, hanem arról a kapcsolattartásról is értekezik, amely a katonalelkész és a hátországban maradottak között fennállt. A téma kiválasztását megelőzte egy folyamat. Előző tanévekben lehetőségem volt Kováts Benedek, református lelkipásztor naplóinak digitalizálásában tapasztalatokat szerezni. Irataiból kiderülő színes életpályája és gazdag munkássága adott okot arra az ötletre, hogy az ő személyével és életeseményeivel kapcsolatos témát válasszak a szakdolgozathoz. Kovács Benedek az első világháborúban szolgált tábori lelkészként, illetve az Erdélyi Református Egyházkerület levéltárában megtalálhatók azok a levelek, melyeket ő küldött haza a frontról Kolozsváron tanuló diákjainak, tanítványainak. Ugyanakkor a tanítványok, illetve kolléganőjének, hozzá címzett levelei is rendelkezésre álltak. A dolgozat függelékében ezeket a leveleket teszem közzé digitalizált formában. A szakirodalomból való dokumentációm során felfigyeltem arra, hogy a tábori lelkészség, mint hivatás, pontosan olyan erős példakép lehetne és kellene legyen a mai keresztyén ifjak számára, mint az 1848-49 magyar forradalom és szabadságharc hősei. A köztudatban mégsem él elevenen az ő emlékük. Különösen jó példának látom a tábori lelkészeket a mai teológus ifjúság számára, melynek én is tagja vagyok.