Barticel-Kiss Benjámin

In the present paper, we will present the minutes of the visitations of the dean of the Reformed diocese of Maros, written in the second half of 1816, in order to map the situation of the diocese in the first half of the 19th century. Before starting to work through the minutes, we have discussed in a few chapters the history and development of the diocese of Maros, the most important ecclesiastical figures of the time whose reigns influenced the life the Reformed Church in Transylvania, and we have also examined the diocese and the office of the dean in more depth. This was followed by a study of the records of the visitation of the dean. From these documents we learned about the relationship between the parishes. We also found out what disciplinary matters the dean and his associates had to deal with, which affected the leaders of the congregation as well as the members of the congregation. The committee also examined the financial situation of the congregation, which in many cases left much to be desired. This essay may help to gain a better understanding of the church situation in the 19th century.

Nüsszai Gergely a negyedik század egyik fontos gondolkodója volt. A kappadókiai atya társaival együtt (Nagy Baszileiosz és Nazianzoszi Gergely) fontos szerepet játszott a keresztyén dogmák alakulásában. Élete végére az ortodoxia védelmezőjének is nevezték. Jelen dolgozatban a halálhoz és a feltámadáshoz kapcsolódó tanítását vizsgáltuk, elsősorban antropológiai szempontból. Ehhez kapcsolódóan fontos volt a teremtés témakörének vizsgálata is, mert a kérdés mélyebb vizsgálata során kiderült, hogy Gergely teremtésről szóló tanítása szervesen összefügg a halál és feltámadás kérdéskörével. A Szentírást zsinórmértékként használva Gergely többek közt válaszokat keres az alábbi kérdésekre: mi lesz a testtel és a lélekkel a halál után? Hogyan történik a feltámadás? Ki támad fel? Milyen mértékben azonos a meghalt személy a feltámadottal? Ilyen és ehhez hasonló kérdések mentén halad dolgozatunk is. A részletes életrajzi bemutatóból megtudhatjuk, hogy szerzőnk milyen korban élt, illetve milyen külső hatások befolyásolták. Ezután következik a bibliai alapvetés az 1Kor 15 alapján, továbbá néhány olyan kifejezés tisztázása, amelyek Gergely szóhasználatában eszkatológiai jelentőséggel bírnak. A központi fejezetben a test és a lélek vizsgálatára kerül sor a teremtés, a halál és a feltámadás összefüggésében. Megállapíthatjuk, hogy Nüsszai Gergely fejlett és rendszerezett módon tanított végidőkről. Sokan órigenistának tartottak, viszont ez csak részben igaz, mivel több fontos ponton is elvetette Órigenész tanait. Nem vallotta a lelkek preegzisztenciáját és a végső helyreállítás gondolatát is másképp értelmezte. Nagy gondot okozott neki a feltámadás utáni test mibenléte, azaz, hogy a test és a lélek miképpen egyesül ismét. Végül arra a következtetésre jutott, hogy a lélek a feltámadásban megkeresi a vele rokonságban lévő anyagokat, és azokkal egyesül.