Benyik György

Dr. Benyik György (Soltvadkert, 1952) a szegedi Hittudományi Főiskolán (1970–1971), a budapesti Hittudományi Akadémián (1972–1975) és a római Gergely Egyetemen (1978–1980) folytatta teológiai tanulmányait. 1975-ben szentelték pappá Soltvadkerten. A kalocsai Szent Imre plébánián végzett kápláni szolgálat után (1975–1978) a szegedi Gaál Ferenc Hittudományi Főiskolán tanított héber és görög nyelvet, bibliai bevezetést, exegézist és szociológiát. Teológiai doktori címet Budapesten a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szerzett 1977-ben. 1980-tól vezette a főiskola Biblikus Tanszékét. Jelenleg is e tanszéken oktat főiskolai tanári beosztásban, dr. Rózsa Huba egyetemi professzor vezetése alatt. Számos könyv és tanulmány szerzője. 1989-től szervezi a Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferenciát és szerkeszti ennek évenként megjelenő köteteit.

Contributed content

2021

Jeromos – Szent Jeromos, teljes nevén latinul: Sophronius Eusebius Hieronymus (Ιερώνυμος) (347–419/20) műveltségét a család, a korabeli római társadalom, a római tanulmányok, majd a kutató-könyvkereső útjai, a szerzetesközösségek-ben szerzett tapasztalatai, valamint a barátaival és ellenségeivel folytatott levelezése és polémiái határozzák meg. Életében, érzelemvilágában a görög, latin, héber, arám, szír nyelvi kultúra, valamint a pogány és a keresztény kultúra ötvöződik, vagy éppen küzd egymással. Mivel Afrikát, Hispániát és Britanniát leszámítva csaknem az egész Római Birodalmat bejárta, önmagában ötvözte a különböző kultúrákat. De életmód tekintetében is nagy tapasztalatokkal rendelkezett, meg-ismerte a pogány Róma, a filozófus Athén, a teológiai viták központjának számító Konstantinápoly és a különböző remeték és szerzetesek világát Galliától Szíriáig, Palesztinától Egyiptomig.

PublicationResearch article2021Az Írás bűvöletében

2018

2011

Kálvin János az egyik leghíresebb és legműveltebb reformátor. Nevéhez fűződik a genfi egyház, a „protestáns Róma” megszervezése. A római katolikus teológiai irodalom inkább csak az Institutio (A keresztyén vallás rendszere) című művével foglalkozik. Ezért ebben a tanulmányban elsősorban a bibliamagyarázó Kálvinra összpontosítunk.

PublicationResearch article2011Református Szemle 104.2

2010