Tőkés István

D. dr. Tőkés István (1917–2016) a kolozsvári Református Teológiai Fakultáson (1933–1938), Kasselben, Tübingenben és Bázelben (1938–1941) végezte teológiai tanulmányait. Ez utóbbi helyen Karl Barth és Oscar Cullmann gyakorolt rá nagy hatást. Hazatérte után püspöki titkár volt, és főiskolai lelkipásztorként szolgált. 1946 és 1973 között az Erdélyi Református Egyházkerület egyházigazgatója és előadó-tanácsosa volt. Betöltött tisztségei: egyházkerületi tanácsbíró (1947), zsinati tag és az Állandó Zsinati Tanács tagja (1948), a Teológiai Elöljáróság és a Teológiai Magántanárképző Bizottság tagja (1953), generális direktor (1957), egyházkerületi főjegyző (1974), és a nyugdíjpénztár, valamint több egyházkerületi és zsinati bizottság elnöke. 1973-tól 1983-ig volt a kolozsvári Egyetemi Fokú Egységes Protestáns Theológiai Intézet újszövetséges professzora. Az 1930-as évek közepétől induló és sokrétű tudományos munkásságáról számos önálló kötete és tanulmánya, illetve közleménye tanúskodik. Úgy magyarázta a Szentírást, mint az egyház szolgálatára elkötelezett exegéta, aki a hitvallások és a reformációi iratok fundamentumán áll. 1959–1973 között társszerkesztője, 1973-tól 1984-ig pedig főszerkesztője volt a Református Szemlének. Munkássága elismeréséül a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara díszdoktori címmel tüntette ki (1996), a Magyar Köztársaság kulturális minisztériuma pedig a Károlyi-díjjal (2001). 2006-ban Pro Ecclesia díjat kapott, majd 2011-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, 2012-ben pedig a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést vehette át.

Szerzői tartalom

2017

Szentlélekről lévén szó, azzal a legyőzhetetlen akadállyal találkozunk, hogy lehetetlen a szokásos értelemben vett beszédmód. Nem beszélhetünk róla sem úgy, mint emberről, sem úgy, mint látható tárgyról, ugyanis emberi tapasztalati világunkon kívül esik. Itt különösképpen igaz a Kálvin megállapítása, hogy véges nem foghatja föl a végtelent.

PublicationResearch article2017Református Szemle 110.2

2013

E szokatlannak tűnő cím arra az ez ideig feldolgozatlan teológiai-társadalmi kérdésre utal, melyből kitűnik, hogy a 20. századnak talán páratlan tekintélyű teológusa, Karl Barth miképpen viszonyult 1940-ben az erdélyi magyar, illetve a magyar erdélyi határváltozáshoz, más szóval: az akkori Észak- és Dél-Erdély történelmi adottságához.

PublicationResearch article2013Református Szemle 106.1

2011

2009

Mai emberen értjük azt az immár több mint 6 milliárdnyi társadalmat, amely benépesíti a földet „Jeruzsálemtől a végső határokig”. Születésénél fogva ez az embersokaság nem hívő, sem nem hitetlen. Bizonyos sarkítással az is mondható róla, hogy az állatvilághoz tartozik mint annak legkiválóbbja. Érdemileg a párnapos csecsemő nem több, mint a kisbárány, a kisoroszlán vagy a sasfióka. Ez a fokozatosan fejlődő lény abban különbözik mindenektől, hogy növekedése során kialakul benne az értelem és az együttjáró öntudat-önszemlélet és világszemlélet. Ez a sajátossága emeli az állatvilág fölé. Ilyen ő mint mai ember.

PublicationResearch article2009Református Szemle 102.2

2008

Martin Luther (1483–1546).Das Jahr 2008 könnte auch Luther-Jubiläumsjahr genannt werden. Rund vor 525 Jahren am 11. Dezember 1483 war der weltbekannte Held der Reformation geboren. Vor mehr als einem halben Jahrtausend! Das kann nur von einem besonderen Gefühl begleitet ausgesprochen werden. Während der Jahrhunderte hat dieser Name von seinem Glanz nichts verloren, sondern er ist in unserer Kirche und in allen Kirchen der Welt noch leuchtender und bekannter geworden. In unserer ungarischen Kirche hat sich dieser Name so eingebürgert, dass er samt den Namen Calvins und Zwinglis immer so erwähnt wird, als wäre er als Ungar geboren. Diese Erinnerung möchte Luthers Lebensbahn und die Schwerpunkte seiner reformatorischen Theologie wachrufen.

PublicationResearch article2008Református Szemle 101.3

Mindkét szövegezés egyaránt fontos az egyéni kegyesség gyakorlásában éppúgy, mint a gyülekezeti közösség használatában. A vizsgálódás azért időszerű, mert az 1998. évi új Ágendáskönyv: A Magyar Református Egyház istentiszteleti rendtartása a hagyományostól többé-kevésbé eltérő fordítást tartalmaz s ez mindmáig sok egyháztagot zavar mind imaéletében, mind pedig hite megvallásában.

PublicationResearch article2008Református Szemle 101.5

2007

Die Aufgaben unserer siebenbürgischen Exegese. Bei der Prüfung der exegetischen Probleme in ungarischer Sprache weist die Studie einerseits auf die Wichtigkeit der Kenntnis und der Darlegung der Vergangenheit heimischer exegetischer Literatur hin. Sie zeigt auch wie die Aufgaben zu lösen sind. Anderseits zeigt sie die Wegsuche der gegenwärtigen exegetischen Tätigkeit, betont besonders die Notwendigkeit einer Kommentarserie, die sich auf das ganze Neue Testament erstreckt.

PublicationResearch article2007Református Szemle 100.1

1996

Első helyre kívánkozó sajátosság az apostol Ige-szolgai-helytállása az élet forgatagában, valamint az elviselt próbák sorozata. Egyetlen más olyan újszövetségi irat sincs, melyben annyira szembeszökően világosodik meg, hogy az elhívott és kiküldött Ige-szolgáknak miképpen kell helytállaniok bánatban és örvendezésben, mélységben és magasságban, ellenségek és barátok között egyaránt. Helye és ideje van a szelíd szónak és a türelmes beszédnek éppúgy, mint a legszigorúbb és !egkíméletlenebb ítéletes megnyilatkozásnak. Aki vállalja a hív szolgálatot és a Krisztusról szóló vallástételt az emberek előtt, nem nélkülözheti a 2Kor levél "szép harcának" a bátor bizonyságtételét.

PublicationCommentary1996

1995

Minden bizonnyal állítható, hogy az egész páli irodalomban a gyülekezeti életet és állapotokat a legszélesebb skálán épp az első Korinthusi levél rajzolja meg; a mindenkori egyház életének sok-sok és állandóan időszerű kérdése tárul elénk. Minőségileg ugyan nem több, s nem is kevesebb, mint Pál apostol bármelyik írása, de a színek változatosságában és sajátosságaiban valamennyitől különbözik. "Leggazdagabban tájékoztat arról, hogy az apostol miképpen alapított és épített föl egy gyülekezetet, s eközben valamennyi intése és tanácsa hogyan irányul az egész gyülekezet építésére" (Wendland). És hozzátehetjük: gazdagon és mélyrehatóan ösztönöz, késztet és képesít a jelenkori egyház evangélium-hű építésére. A többi levél más színeket ragyogtat erőteljesebben, hogy aztán így valamennyit a maga helyén egyenlő értékűnek tekinthessünk. Most épp az első Korinthusi levél üzenete árad életünkbe, hogy nyomában felismerjük: a benne nyert ajándék nélkülözhetetlen az Úr Krisztus földi testében (12. f.): az Anyaszentegyházban.

PublicationCommentary1995

1985

Feltűnő, hogy a századeleji theologiai irodalomban milyen ritkán esik szó a hermeneutikáról. Ha a folyóiratokat vagy a könyvirodalmat vizsgáljuk, csak elszórtan találkozunk egy-egy tanulmánnyal. Igaz, ez önmagában egyoldalú beállítás, mert ha névleg nem is, de tartalmilag megtaláljuk a XX. század első évtizedeiben is. Mindazonáltal elhanyagolása meggondolkoztató valóság. Annál feltűnőbb azonban, hogy a századfordulótól kezdődően az érdeklődés középpontjába került ez a szaktárgy.

PublicationMonograph1985

1983

A szerzőt az a szempont vezette, hogy a kommentárban história-kritikai alapvetéssel meg kell érteni az I. század betűjét (litteráját), s ennek segítségével a bibliai írót a lehető legteljesebb kongenialitással. Mindezt pedig úgy kell írásban rögzíteni, hogy a feldolgozott anyag exegézise tartalmazza Szentléleknek az „itt és most" nyelvére átültetett üzenetét. Nincs tehát külön exegézis, és külön homiletikai alkalmazás (mint például Kecskeméthynél); nincs nyelvészeti apróságokban elvesző vizsgálódás; nincs kortörténeti és vallástörténeti adathalmaz; nincs egy bizonyos theologiai irány kiszolgálása; nincs a bibliai szöveghez lazán kapcsolódó elmélkedés, és mindezek mellett nincs semmiféle l'art pour l'art tevékenység. Ezért maradtak el a görög szavak és a grammatikai magyarázatok, valamint a szóelemzéshez tartozó részletvizsgálódások. Az ilyen fermészetű munkát is elvégezte a szerző, de a nyersanyagot dolgozószobájában hagyta. Az olvasó elé csak az jut, ami a bibliai szöveg üzenetének megértéséhez és érthető magyarázásához szükséges.

PublicationCommentary1983