Nagy Mátyás

Contributed content

2020

Jelen dolgozatomban Kálvin János és Viktor Emil Frankl antropológiáját vizsgáltam, illetve hasonlítottam össze. A célom az volt, hogy két fő kérdésre választ adjak. Elsőként, hogy Kálvin János, illetve Viktor Emil Frankl antropológiai nézetei kizárják-e egymást? Másodikként, ha nem zárják ki egymást, akkor nézeteik lehetnek-e egymás kiegészítői? A választ keresve négy témát mutattam be Kálvin János és Viktor Emil Frankl antropológiájából. Dolgozatom mindegyik fejezetében először Kálvin János, majd pedig Viktor E. Frankl vélekedését ismertettem és analizáltam a vizsgált témával kapcsolatosan. Mindkettejük gondolatainak bemutatása után fejezetenként szintetizáltam vélekedésüket. Minden fejezetben egy-egy antropológiai témát helyeztem nagyító alá. A fejezetenként megvizsgált témákra nézve Viktor E. Frankl egzisztenciaanalízisének kiemelkedő pillérjeit tekintettem vezérfonalnak. Az egzisztenciaanalízis és a logoterápia alapja az embernek a sorssal szembeni szabadsága. Ennek következtében az első fejezetben az emberi szabadság és sors viszonyát vizsgáltam úgy Kálvin, mint Frankl gondolkodásában. Az egzisztenciaanalízis kiemelkedő kérdése az élet értelmességére vonatkozik. Három út kínálkozik az élet értelmének felmutatásárra: az alkotói értékek, az élményértékek és a beállítódási értékek megvalósítása. Mindhárom frankli értékmegvalósítási utat bemutattam a megfelelő fejezetben, és összehasonlítottam Kálvin János koncepciójával az adott kérdésben. Kálvin János és Viktor Frankl antropológiai vélekedésének összehasonlítása alapján már választ adhatok a dolgozatomban vizsgált két kardinális kérdésre.

ThesisMA Szakdolgozat2020Supervisor: Visky Sándor Béla

2018

Jelen dolgozatomban Descartes gondolkodását vizsgálva két kardinális kérdés került terítékre. Az első a megismerés. A dolgozatban választ adtam arra a kérdésre, hogy hogyan lehet Descartes szerint eljutni az igaz és megbízható ismeretre. Ő maga az érzéki tapasztalatok megbízhatatlanságát mutatta be, majd helyette, mintegy alternatívaként az észérveket kínálta. A helyes ismeretszerzés így Descartes szerint észérvek alapján és kételkedve történik. Ezt a módszeres kételyt a cogito-érv foglalja össze. Ez jelentős kihatással van a tudományművelésre. Megerősíti a tudományművelés részleges autonómiáját, mely összhangban van a református tanítással. A második vizsgált kérdés, hogy van-e Isten. Isten létének bizonyíthatóságát, Descartes istenérveit vizsgáltam. Bemutattam Descartes szellemi elődeit (Aquinói Tamás, Canterbury Anzelm) és Immanuel Kant istenérvekkel kapcsolatos véleményét. Vizsgálódásom végén kiderül, hogy Isten léte ontológiai és kozmológiai módon bizonyíthatatlan. Isten léte tehát nem bizonyítható. Isten léte hittétel.

ThesisBA Szakdolgozat2018Supervisor: Visky Sándor Béla