Repository index

A mesteri dolgozat öt marosszéki gyülekezet 1687-es összeírásáról szól, melyek név szerint a következők: Székelyszentistván, Makfalva, Székelyabod, Kibéd, Sóvárad. E dolgozat alapját az egyházmegye legrégibb matriculájának egy töredéke képezi, amely fióklevéltárnak is tekinthető, hisz számos oklevelet, határozatot, feljegyzést, díjlevelet tartalmaz. A marosi egyházmegye kialakulásának rövid történeti áttekintése után, dolgozatomban a felsorolt öt gyülekezet, illetve település rövid bemutatására kerül sor. Ebben kitérek a századok folyamán végbement átalakulásokra, változásokra, adott esetben nehézségeikre, illetve az önálló egyházközségi státusz elnyerésére. Ezt követően az egyházközségek javai kerülnek felsorolásra. A javak két csoportba kategorizálhatók: ingó és ingatlan. Az ingó javaknál főleg a klenódiumokra és a templomi, liturgikus textíliákra kerülnek előtérbe, illetve a templomi székek helyzete.

A fiatalok Istenképének kialakulását meghatározza a szociális helyzetük, a családi állapotuk (elvált szülők gyermekei, félárvák, vagy árvák). De meghatározza az is, hogy milyen kapcsolatuk van a környezetükkel, a szülőkkel, tanáraikkal, barátaikkal vagy a lelkipásztorral. Munkánkban arra törekszünk, hogy ezeket az istenképeket egy bizonyos korosztály életében feltárjuk és megvizsgáljuk. A dolgozat első felében egy részletes, elméleti alapozást olvashatunk, míg a második felében található a fiatalok által kitöltött kérdőívek kiértékelése és a következtetések levonása. A kutatás igazolja, hogy a legtöbb fiatal istenképe pozitív. Ez mind a szülők, mind a gyermekekkel foglalkozó vallástanár és lelkipásztor számára biztató jelenség. Úgy vélem, hogy fontos megismerni a fiatalok istenképét, de a sajátunkat is, mert ennek ismeretében hatékonyabb munkát tudunk kifejteni.

A kreacionizmus eszméje egyszerre több síkon szándékszik az Isteni kijelentést az emberi okoskodás eszközeivel felhígítani, maivá-azaz „divatszerűvé” tenni. A kreacionizmus egy eszmerendszert épít fel, amely különbözik az Isteni kijelentéstől. Ez az eszmerendszer a saját maga igazolására felhasznál tudományos, illetve áltudományos elméleteket, és ezekkel együtt kiemel a Szentírásból olyan részeket, amelyek kézenfekvőek az ő eszmerendszerük igazolására. Mivel hitvallásainkkal valljuk, hogy hitünk alapja Isten kijelentése, ezért szükségesnek tartom e kérdéskört – a kreacionizmust – a kijelentés zsinórmértéke, a kánon alapján megismerni.

A dolgozatom elméleti célkitűzései közé tartozik a szorongás jellemzőinek, típusainak az ismertetése, elmélyítése különböző kutatások és az ehhez kapcsolódó szakirodalom tanulmányozásával. Továbbá a különböző istenképek feltárása, szembesítése, azoknak pozitív és negatív hatása a szorongás csökkentése céljából. Kutatásom célja, hogy felmérjem a vallás és a szorongás közti kapcsolatot több összetevőre kitérve (magas kreativitásszint, merev gondolkodás, túlzott tetszésigény, perfekcionizmus, negatív anticipáció, túlzott önuralomigény, negatív érzések elfojtása, testi szükségletek elhanyagolása).

Dolgozatunkban nem az angyalok, hanem az angyali életmód kifejezéssel jelzett kérdéskört vizsgáljuk az ókori egyház időszakában – eredetét, előfordulásait, különböző vonatkozásait. A kifejezés nyilvánvalóan az aszkézis gyakorlatát folytató szerzetesi közösségek tagjaival kapcsolatban jelent meg a legtöbb esetben.

Célom, hogy megvizsgálva egy pár emberi magatartást, személyiségi megnyilvánulást hathatósabban betekintést nyerjünk az emberi test és lélek működésébe, és tükröt tartsunk magunk elé, hogy lássuk életünk, létünk tökéletesedő, vagy épp beszűkülő valóságát.

Mesteri dolgozatom témája az ekkléziogén neurózis. A kifejezés a vallásosság torzult formáira utal, olyan negatív viselkedés- vagy gondolkodásmódra, amelynek hátterében a vallást vélik felfedezni.

A niceai Első Egyetemes zsinat után sokan reménykedtek abban, hogy Áriusz és az ő tanítása által okozott zűr elcsendesedik. A zsinat által megfogalmazott hitvallás viszont a Fiúra vonatkozó részekben nem volt eléggé következetes és határozott, a Szentháromságot pedig csak esetlegesen érintette. Így a teológiai viták heve nem csitult Nicea után sem: Egyrészt a Fiú istensége, és Jézus két természetének a kérdése került központba, másrészt pedig felmerült a Szent Lélek istenségének a témája is. Ezen új kérdések és az azokból adódó viták, ellentétek megoldásában óriási rész jutott a kappadókiai atyáknak is. A pneumatológia tekintetében Nagy Baszileiosz De Spiritu Sancto című, Amphilokiosznak ajánlott munkája nemcsak, hogy rengeteg kérdéses dolgot helyre tett, de egyenesen korszakalkotó volt.

A dolgozatom a Sóváradi Református Gyülekezet két világháború közötti időszakában megírt presbiteri jegyzőkönyveinek feltárását tartalmazza. Különös tekintettel követi végig ebben az időszakban a gyülekezet életét, gazdasági helyzetét, illetve a lelkipásztorok váltását.

A tanítvánnyá tétel és létel egyszerre minden erőnkön túlmutató feladat és Istentől kapott ajándék. Tanítványozóvá és tanítvánnyá csak a Szentlélek munkáján keresztül lehet válni. Ahhoz, hogy ezt a küldetést beteljesítsük szükség van egyfajta evangéliumi vakmerőségre, és következetes tervezésre a nagy történet összefüggésében. Erre a küldetésre gondolni és vállalkozni egyedül Krisztus ígéretében bízva és az evilági félelmektől megszabadulva lehet. Ezért nem engedhetjük meg magunknak azt, hogy magányosan végezzük ezt a munkát, hiszen eleve nem egymagunkban indultunk útnak. Az evangélium vezetése mellett kérnünk kell a gyülekezetek elkötelezett tagjait, hogy velünk együtt imádkozzanak erőért, a megszólítottság bizonyosságáért és a munkára való felkészítésért. Kezdőnek és haladónak, tanítványnak és tanítványozónak egyformán szüksége van a Lélek vezetésére, ami nélkül sohasem lehet teljes a tanítvánnyá válás folyamata.