Repository index

Dolgozatom az egyház- és népszolgálat összefüggésében vázolja fel Vásárhelyi János életét és munkásságát. Célom, hogy életútját példaként idézzem fel egyházunkban. A mában is szükségét látom ennek, mivel még e század elején is találkoztam olyan vélekedéssel, amely szerint Vásárhelyi János megkérdőjelezett püspök. Másik értékelés Erdély református egyházának egykori vezetőjét a kolozsvári teológia második tanárnemzedéke virtuális tagjának tekintette. Hogy kinek van igaza, kutassa ki és döntse el a tisztelt olvasó. Ha megtekintjük Vásárhelyi püspök származását, neveltetését, érdeklődését és irányultságát, megállapíthatjuk, hogy a sors kegyeltje volt. Ebből kiindulva vettem számba, hogy kikkel érintkezett, kiknek a nyomába lépett, illetve miként igazodott el az egymást követő életszakaszokban.

Az 1996-os III. Magyar Református Világtalálkozó alkalmával kiadott énekeskönyv komoly szakmai viták célpontja lett. A korabeli sajtóban megjelent írások egyaránt méltatták és illették kritikával. Eredendően csak a találkozóra szánták volna, de később egy szerencsés kompromisszum eredményeként az elcsatolt egyháztestek egy részének egyházzenei megújulásában játszhatott komoly szerepet. A tanulmány azt a folyamatot elemzi, ahogy a kiadvány hivatalos énekeskönyvvé válhatott Erdély és Kárpátalja reformátusai számára.

Ez a tanulmány MissioDome nevet viselő innovatív missziós projektet mutatja be, amely a keresztény egyház küldetését, a Missio Dei-t a 21. század technológiai és társadalmi kontextusába helyezi. A kutatásunk alapfeltevése az, hogy bár az evangélium üzenete változatlan és örök, annak közvetítési módja és nyelvezete folyamatos megújulást igényel a misszió hatékonyságának növelése érdekében. A MissioDome egy különleges audiovizuális tér, planetárium vagy geodéziai kupola, amelyben az Ige hirdetése úgy történik a legkorszerűbb technológiai vívmányok segítségével, hogy eközben nem csorbul a tiszta evangélium szellemisége. Ez a módszer a metamodern világ emberét kívánja megszólítani, különösen a digitális Z, Y és Alfa generáció, és tudatosan alkalmazza a komplex, audiovizuális befogadás és az élménypedagógia eszközeit. A David J.

A tanulmányban bemutatott bibliai modellek felállításának és vizsgálatának az a célja, hogy teológiailag megalapozott segítséget nyútson a lelkészfeleségeknek önazonosságuk keresésében és önértelmezésük elmélyítésében. A Szentírás nőalakjai nem egyetlen normatív modellt, hanem sokféle, egymással párhuzamosan létező szolgálati mintázatot kínálnak a mai lelkészfeleségek számára. A tanulmány öt fő működésmintázatot különít el: a rejtett stabilizátort (Sára), a kapcsolati hídépítőt (Abigél), a prófétikus hangot (Debóra), a szolgáló jelenlétet (a súnémi asszony) és a tanúságtevő tanítványt (Priszcilla). Ezek a tipológiák nem kirekesztő kategóriák vagy normatív előírások, hanem önreflexiós keretként szolgálnak, amelyek segítenek feloldani a lelkészfeleségekre nehezedő identitásnyomást, és teológiailag igazolják elhívásuk sokszínűségét és értékét.

Addiction is one of the biggest social, health and spiritual problems of our time, and it affects a lot of teenagers. This thesis looks at how the Church can help young people avoid addiction. The research is based on reviews of the literature, along, with some practical experience. The thesis explains what addiction is, what kind of addiction exist, and how it connects to medicine, addiction studies, psychology. It also looks at the important role of the family during adolescence, and at the different forms of substance and behavioral addictions. One section deals with the theological side, showing that the Bible also speaks about addiction. The findings suggest that the Church has an important role, especially in prevention, but also in noticing supportive communities. The thesis concludes that church-based prevention works best when it is done together with professional helpers.

This thesis examines occultism and exorcism as contemporary challenges for Protestant pastoral care. The study employs an interdisciplinary approach, integrating theological, historical, anthropological, psychological, and pastoral-psychological perspectives. It presents the historical development of exorcism and explores the similarities and differences between Catholic and Protestant practices. Particular attention is given to the Protestant interpretation of demonology, the medical and psychological factors associated with alleged possession phenomena, and the spiritual needs underlying interest in occult practices. The thesis argues that the primary task of pastoral care is not the sensational treatment of demonic phenomena but the provision of biblically and theologically grounded guidance and support.

In this paper examines the church-image and attitude toward the church among the 14-16 age group, focusing on the youth of the Crasna (Kraszna) Reformed Parish. The research is rendered timely by the fact that this adolescent generation constitutes both the present and the future active membership of the congregation. This life stage is also characterized by the most intense period of self-discovery and a partial distancing from the community.

The thesis consists of two main sections: a theoretical and a practical part. The theoretical section clarifies the theological concept of the church in the light of confessions and statutes and analyzes the psychological characteristics of adolescence alongside the opportunities for religious education. The practical section presents the diverse programs offered by the congregation, describing their specific characteristics and produced, as well as the responses provided by the youth.

This thesis examines the possibilities of integrating young adults aged 18-25 into the congregational life of the Reformed churches of the Somlyó Diocese from a congregational pedagogical perspective. The study explores how contemporary social, psychological, and spiritual processes influence young adults' relationship with the church and how pastoral and catechetical approaches can support their integration into church communities. The first part of the thesis presents the ecclesiological foundations of the church and the role of the congregation as a spiritual community. The second part analyzes the characteristics of young adults, with particular attention to Generation Z and Alpha, identity formation, and the challenges of emerging adulthood. The practical section offers thematic lesson plans aimed at strengthening community belonging and spiritual growth among young adults.

This thesis examines the value crisis among young men of Generation Z from a sociological, psychological, and practical theological perspective. The study explores why young men born between 1995 and 2009 are experiencing an unprecedented mental health crisis characterized by depression, anxiety, purposelessness, and withdrawal from the real world. Drawing on Krisztián Steigervald's generational research, as well as the works of Jonathan Haidt, the thesis analyzes the consequences of growing up in a digital world: smartphone addiction, sleep disorders, attention fragmentation, the harmful effects of social media and video games, the role of pornography, and the disappearance of "third spaces." It highlights the long decline of men in education, the "failure to launch" phenomenon, and the reduction in risk-taking behavior. The thesis defines the concept of value, criticizes postmodern relativism, and identifies absolute moral standards within the Christian worldview.

This thesis examines the extent to which the congregation members' image of God is influenced by the pastor's image of God. Pastors occupy a prominent position within the religious community, and many people regard them as role models in their faith and in their relationship with God. For this reason, pastors bear a heightened responsibility to ensure that their understanding and representation of God accurately reflect reality. In order to make the results measurable, the study first investigates various images of God, including the factors that may give rise to distorted God images, the effects these distortions may have on individuals and their surroundings, and the ways in which a correct understanding of God can be attained. Subsequently, the relationship and interaction between pastor and congregation are analyzed. Based on the synthesis of this information, the empirical research section is developed using a self-designed comparative questionnaire.

A társfüggőség vagy kodependencia nehezen megragadható fogalom. Bár nagyon sokan érintettek, akik a társfüggőség „mókuskerekében” ugyanazokat a véget nem érő köröket futják évek óta, mégis ismeretlen sokak számára ez a jelenség, pszichológiai konstruktum, beleértve a segítő szakmabelieket is, nem csak a hétköznapi embert. A felkapottá vált kifejezés mögött, tulajdonképpen nem új, hanem korábban is ismert jelenség húzódik meg, amelyre azonban a régi generációk képviselői máshogy tekintettek, mint ahogy ezt ma napjainkban tesszük. Ebben a tanulmányban a társfüggőség jelenségét próbálom megragadni a jelenlegi tudományos írások alapján, felhasználva egy esettanulmány nyújtotta lehetőséget a gyakorlati bemutatásra, teológiai reflexiókkal egybekötve.

A tanulmány a művészet közvetítő szerepét vizsgálja a valláspedagógia és a pasztorálpszichológia metszéspontjában. Kiindulópontja annak felismerése, hogy a fiatalok vizuális, testi és szimbolikus önkifejezése gyakran olyan egzisztenciális és hitbeli kérdéseket hordoz, amelyek nehezen közelíthetők meg a pusztán fogalmi jellegű oktatással. A tanulmány számba veszi az egyház és a neveléstudomány posztmodern művészethez fűződő ambivalens viszonyát is, és a művészetelmélet, a vallásfilozófia, valamint a pasztorálpszichológia kutatási eredményeire támaszkodva árnyaltabban értelmezi a kortárs művészet vallási és spirituális dimenzióit. Bemutatja, hogy miként válhat a művészet a befogadás, az önreflexió, a kísérés és az evangéliumi reménység közvetítő médiumává.

A tanulmány azt vizsgálja, hogy a szenvedélybetegségből való felépülés milyen teológiai és lelkigondozói jelentésszerkezetek mentén írható le református kontextusban. A kutatás négy olyan életútinterjú kvalitatív elemzésére épül, amelyek a Magyarózdi Drogterápiás Otthonban készültek. Az elemzés rámutat arra, hogy a felépülés nem pusztán az absztinencia elérését jelenti, hanem olyan identitásrekonstrukciós folyamat, amelyben a közösség és a kegyelem tapasztalata kulcsszerepet játszik. A tanulmány hozzájárul a református pasztorálpszichológia szenvedélybetegséggel kapcsolatos reflexiójához.

The primary aim of my thesis is to examine how and in what direction the image of God held by individuals struggling with addiction changed during rehabilitation in various rehabilitation centres. I also investigated whether this change influenced their therapy, especially in relation to abstinence. To answer these questions, I conducted 21 interviews, taking into account the complexity of the image of God. The study focuses on childhood images of God, family and religious socialization, changes in the image of God during active addiction, and the new image of God formed during rehabilitation. It also examines which activities, experiences, and institutional teachings contributed to this transformation. The results show that, in Christian rehabilitation centres, the formation of the image of God is often connected to changes in self-understanding, guilt, hope, and the relationship to abstinence.

This thesis addresses the challenges of small-group catechesis (5–10 participants) within the Transylvanian Reformed context, characterized by declining youth participation and fragile faith commitment in the context of the Romanian Reformed congregations which comprise 2.38% of the population according to 2021 census. The central research question examines how Motivational Interviewing (MI) can be applied in catechetical settings so that faith commitment and ecclesial integration emerge from intrinsic conviction rather than external obligation. The theoretical framework integrates congregational pedagogy, Elaine B. Johnson's Contextual Teaching and Learning Theory (CTL), and the MI model developed by Miller and Rollnick. Theological evaluation rests on ecclesiological, christological, and ethical foundations.

Across Transylvania, countless people struggle with addiction, to the extent that nearly everyone is affected, either individuals themselves or at least one of their close or distant family members. The issue of addiction is exceedingly complex, as it manifests on physiological, psychological, familial, and social levels, while also impacting the spiritual life of the individual. Just as addiction is complex, so too is providing assistance to those affected. In my thesis, I sought to answer how pastors and congregations can collaborate with the church-based assistance currently available in Transylvania. For decades, The Bonus Pastor Foundation has been helping individuals seeking recovery by combining person-centered therapy with family-focused attention. Pastors need to complement this ministry to make it even more effective.

Amikor ebben a tanulmányban az önsértésről beszélek, a Non-Suicidal Self-Injury Disorder (NSSID), vagyis öngyilkossági szándék nélküli önsértés zavarára utalok. Az emberiség történelme során számos olyan vallás és kultusz létezett, amelyben a kultikus önsértés a vallásgyakorlat részét képezte. Az Ószövetség egyik ismert példája az 1Kir 18,28–29, ahol Baal papjai megsebezték magukat, hogy istenüket meghallgatásra bírják. Jonathan Cahn szerint az ősi istenek – ha egyáltalán valaha eltűntek – új nevekkel tértek vissza napjainkban. A szenvedélybetegek gyakran különféle mentális zavarokkal is küzdenek, és nem ritka, hogy náluk az önsértés visszatérő, megszokott viselkedéssé válik. A vér kiontása az ókorban az istenek megszólításának és segítségül hívásának egyik eszköze volt. Felmerül azonban a kérdés: vajon a posztmodern kultúrában megjelenő önsértő magatartás összefüggésbe hozható-e bármilyen módon ezzel az ősi gyakorlattal?

A református gyülekezetek területén élő magyar ajkú cigányság helyzetének, egyházhoz való, illetve az egyház hozzájuk való viszonyának felmérése alapján készült kutatási jelentés és stratégiai elemzés. A kutatásban 274 református lelkipásztor vett részt, akik 378 gyülekezetre vonatkozóan töltötték ki a kérdőívet. A kutatási jelentés alapján azt vizsgáltam, hogy a roma közösségekhez való egyházi viszony mennyiben értelmezhető attitűdbeli, illetve strukturális kérdésként. Az empirikus eredmények azt mutatták, hogy nem elsősorban az aktív elutasítás, hanem inkább az alacsony intenzitású jelenlét és az intézményi passzivitás jellemző. Arra a következtetésre jutottam, hogy a roma misszió problémája nem pusztán lelkipásztori vagy szociális kérdés, hanem az egyház önértelmezését érintő teológiai kihívás. Ugyanakkor az empirikus adatok alapján az azonnali integráció korlátozottan megvalósítható, ezért egy szakaszos, intézményi kapacitásépítésre épülő modellt javasoltam.

A 21. századi keresztyén misszió hatékonysága nagymértékben függ attól, hogy meg tudja-e szólítani kora emberét. Ehhez elkerülhetetlen új, alternatív utakat keresnie a digitális kor technikai vívmányainak és módszertani lehetőségeinek bevetésével. Erre a sürgető kihívásra reflektál jelen kutatásunk, akárcsak az Erdélyi Református Egyházkerület missziói stratégiája is, ugyanis a vonatkozó felmérések világszerte a templomlátogatási arány csökkenését mutatják. A hatékony misszió érdekében a keresztyén egyházaknak elengedhetetlenül fontos elsajátítaniuk a digitális generációk vizuális és élményorientált nyelvezetét és meg kell érteniük szocializációs hátterüket. A sok különböző alternatív út és megoldás egyike a MissioDome módszer, amelynek leírására kísérletet teszünk, tehát felhívjuk a figyelmet az alternatív missziós terek és kommunikációs nyelv keresésének szükségességére.