Mi volt a háttere és mi lett a sorsa Farkas Jenő esperes liturgiai előírásainak a Marosi Egyházmegye gyülekezeteiben 1938-1940 között

Liturgikatörténeti dolgozatomban Farkas Jenő Marosi református esperes Határidős munkarendjével foglalkozom. Első sorban azt kutattam, hogy milyen céllal állította össze az esperes a határidős munkarendet. Továbbá azt kutattam, hogy az 1938-1940 években a Marosi egyházmegye lelkipásztorainak mennyiben sikerült teljesíteni a munkarend előírásait. A munkarend előírásai több kategóriába oszthatók: liturgiai, katekhetikai, okatatásügyi, adminisztrációs előírások. A liturgiai szolgálatok elvégzésének nyomait kerestem, hiszen a célom az volt, hogy látható legyen, hogy a Határidős Munkarend szerint a lelkipásztor, mint liturgus milyen kell legyen, hogyan szolgálhatja Isten egyházát. A dolgozatban elsősorban a történelmi környezetet (a Trianon utáni időszakot), továbbá az egyházmegyei szervezetet, a misszió kibontakozását foglaltam össze, mivel ez volt az a közeg amelyben megjelent a Határidős Munkarend 1938-ban. Továbbá a kutatásom eredményeit dolgoztam fel. A kutatás során az Erdélyi Református Egyházkerület Igazgatótanácsi levéltárának, az Erdélyi Református Egyházkerület Marosvásárhelyi Fióklevéltárának, a Marosi Református Egyházmegye gyülekezeteinek levéltárainak anyagait vizsgáltam meg. A kutatás megállapítása egyrészt az volt, hogy rendkívül kevés adat maradt fenn a liturgiai szolgálatokról, másrészt a kutatás során találtam néhány Lelkipásztori Naplót, melyek tartalma alapján képet kapunk a liturgiai szolgálatokról. E naplók létezéséről eddig nem tudtunk. Továbbá a Lelkipásztori Napló, a Határidős Munkarendhez hasonlóan csak a Marosi egyházmegyében létező sajátosság, ugyanis a Marosi egyházmegye belmissziói előadója, Bisztray Sándor somosdi lelkipásztor szerkesztette.