Old Testament

The Book of the Prophet Jeremiah contains four visions that are generally accepted by scholarly consensus: 1:11–12; 1:13–16; 24:1–14; and 38:21–23. This thesis examines the origin, structure, and possible interpretations of these visions, with particular attention to identifying and analyzing elements that indicate visionary experience. The book also contains several other passages that include vision-related elements, namely: 4:23–28; 11:18–23; 13:1–11; 25:15–38; 23:19–20/30:23–24; and 4:13–18. These disputed passages are also examined in the thesis.

Jeremiás próféta könyve négy konszenzusosan elfogadott látomást tartalmaz: 1,11–12; 1,13–16; 24,1–14; 38,21–23. A dolgozat a megnevezett látomások eredetét, szerkezetét, illetve értelmezési lehetőségeit vizsgálja, különös figyelmet fordítva a látomásra utaló elemek azonosítására és elemzésére. A könyvben további szövegegységek figyelhetők meg, amelyek látomásra utaló elemeket tartalmaznak, ilyen szakaszok: 4,23–28; 11,18–23; 13,1–11; 25,15–38; 23,19–20/30,23–24; 4,13–18.

This thesis examines the representation of transcendent beings in the Jewish literature of the Second Temple period, with special attention to 1 Enoch and the Book of Jubilees. Its aim is to explore how ideas about angels, fallen beings, demons, and heavenly mediators developed in connection with the historical, religious, and cultural changes of the period. Using religio-historical, text-critical, and comparative methods, the study analyzes Babylonian, Persian, and Hellenistic influences, as well as the figures of the Watchers, Asael, and Mastema.

A dolgozat a Második Templom korabeli zsidó irodalomban megjelenő transzcendens lények vizsgálatára vállalkozik, különös tekintettel az Énok első könyvére és a Jubileumok könyvére. A kutatás célja annak feltárása, miként alakult az angyalokra, bukott lényekre, démonokra és közvetítő égi szereplőkre vonatkozó gondolkodás a korszak történeti, vallási és kulturális változásainak összefüggésében. A dolgozat vallástörténeti, szövegkritikai és összehasonlító módszerrel elemzi a babiloni, perzsa és hellenisztikus hatásokat, valamint a Virrasztók, Aszáél és Masztéma alakját.

Numerous textual records have preserved the father-son structure of scribal families in the ancient Near East and Egypt. This phenomenon was likely present in Israel as well, and is particularly reconstructable in the activities of the Shaphanide family, which formed the core of the Deuteronomistic circle (2Kgs 22–25; 2Chr 34–36). The chronological framework of the Book of Jeremiah coincides with the period of Josiah's reign and the final days of Judah (Jer 1,1–3).

Az ókori közel-keleti és egyiptomi írnoki családok apa-fia konstrukcióját számos szövegemlék megőrzte. Izraelben is jelen lehetett, amely különösen a sáfánida család tevékenységében rekonstruálható és a források alapján a deuteronomista kör magját képezte. E család főképp a jósiási reformot elbeszélő szövegekben lép fel (2Kir 22–25; 2Krón 34–36). Jeremiás könyvének kronológiai kerete egybeesik Jósiás uralkodásának és Júda végnapjainak idejével (Jer 1,1–3).