The thesis includes and analyzes the conscriptions of five congregations: Csittszentiván, Mezőbergenye, Mezőpanit, Harcó, and Mezőbánd. These conscriptions date back to 1687 and originate from the oldest matricula of the Reformed Church District of Maros. The matricula is rich in data, providing detailed information about the congregations' movable and immovable assets, donations, and social conditions.
A dolgozat öt egyházközség összeírásait tartalmazza és dolgozza fel: Csittszentiván, Mezőbergenye, Mezőpanit, Harcó és Mezőbánd. Az összeírások 1687-ből valók, a Marosi Református Egyházmegye legrégebbi matriculájából. A matricula adatokban gazdag, információval szolgál a gyülekezetek vagyonáról, ingó és ingatlan javairól, adományokról, társadalmi viszonyokról. Először a Marosi Református Egyházmegye bemutatására kerül sor, tekintettel a történeti hátterére, reformációjára és az adott korszak sajátosságaira. Ezt követi az öt egyházközség rövid történeti ismertetője.
Our thesis examines the discourse of the Apostolic Fathers concerning the death of Jesus Christ from both linguistic-stylistic and theological perspectives. Special attention is given to the rhetorical structure, conceptual vocabulary, and historical-contextual background of the texts. The thesis does not aim to formulate dogmatic conclusions but rather to explore how the event of Jesus Christ’s death is represented in the writings of the Apostolic Fathers, particularly in terms of temporal designation, soteriological interpretation, and rhetorical emphasis.
A dolgozat az apostoli atyák Jézus Krisztus halálával kapcsolatos beszédmódját vizsgálja nyelvi-stilisztikai, illetve teológiai szempontból, különös figyelemmel a szövegek retorikai szerkezetére, fogalmi készletére és történeti-tartalmi kontextusára. A dolgozat nem dogmatikai konklúziók megfogalmazására törekszik, hanem arra, hogy feltárja, miként jelenik meg Jézus Krisztus halálának eseménye az apostoli atyák írásaiban, különösen az idői meghatározás, a szoteriológiai értelmezés és a retorikai hangsúlyok tükrében.
This thesis examines the life and work of Gerő Szász, a Reformed pastor, editor, and poet, who was a significant yet today little-known figure in the Protestant ecclesiastical and intellectual life of 19th-century Transylvania. The aim of the research is to shed new light on this multifaceted personality through the study of his preserved manuscripts, sermons, funeral orations, letters, and journalistic writings, and to interpret his role within and beyond the church in the public and social processes of his time.
A dolgozatom Szász Gerő református lelkipásztor, szerkesztő és költő életútját vizsgálja, aki a 19. század második felének egyik jelentős, ám napjainkban kevéssé ismert alakja volt az erdélyi protestáns egyházi és szellemi életben. A kutatásom célja, hogy a hagyatékában fennmaradt kéziratok, prédikációk, temetési beszédek, levelek és publicisztikai írások révén új fényt vessen e sokoldalú személyiségre, és értelmezze szerepét az egyházon belüli és azon túli közéleti folyamatokban.
This thesis presents the internal functioning, as well as the social and legal structures of the Reformed Church District of Transylvania in the 19th century, through an analysis of the minutes of the General Synod of 1830. The study focuses on the key and emphasized topics of the minutes: matrimonial jurisdiction, the living conditions of ministers and teachers, and church administration and decision-making processes.
A dolgozat az 1830. évi generális zsinati jegyzőkönyv elemzésén keresztül mutatja be az Erdélyi Református Egyházkerület 19. századi belső működését, társadalmi és jogi struktúráit. A vizsgálat középpontjában a jegyzőkönyv főbb, hangsúlyos témái, a házassági bíráskodás, a lelkészek és tanítók életkörülményei, valamint az egyházi adminisztráció és döntéshozatal állnak.
My thesis is based on the exploration of a lesser-studied aspect of 18th-century Transylvanian protestant church history: it examines, trough an interdisciplinary approach, the inscriptions found on elements of protestant sacred space furnishings – particularly on pulpit canopies. The analysis of the selected corpus is guided by the hypothesis that these inscriptions are functional in nature, shedding light on the liturgical role of the given object while also conveying messages to the congregation.
Dolgozatom a 18. századi erdélyi protestáns egyháztörténet egy kevéssé kutatott szeletének feltárásán alapszik: interdiszciplináris módon vizsgálja a protestáns szakrális tér berendezési elemein – különösen a szószékkoronákon – megjelenő feliratokat. A vizsgált korpusz elemzéséhez a következő hipotézis vezetett: a feliratok funkcionális jellegűek, tehát rávilágítanak az adott tárgy liturgikus szerepére, ugyanakkor pedig üzenetet közvetítenek a hívők számára.